Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon
10 Szögi László: Katolikus egyetemalapítási törekvések Magyarországon A 19. század óriási politikai, gazdasági és társadalmi változásai szinte teljes egészében átrendezték azt az európai közeget és államrendszert, amelyben a katolikus egyház korábbi hagyományos formájában működött. Az új nemzeti államok létrejötte, az ipari forradalom, a természettudományok addig soha nem látott méretű fejlődése hallatlanul nagy kihívást jelentett a konzervativizmusából nehezen eszmélő, s így defenzívába szoruló katolicizmusnak. Kétségtelen azonban, hogy a polgári átalakulásért folytatott harcban sok helyütt az egyházellenesség inkább formális volt, hiszen az egyházat mintegy a régi feudális rendszer egyik pillérének és jelképének tekintették, de nem fordultak el az egyház által képviselt és hirdetett keresztény életeszménytől. Ennek ellenére az előbb említett okok következtében sokan s nem kis mértékben az értelmiség, az intelligencia köréből-for- dultak el a század végére az egyháztól. E folyamat során nagyon sok országban "kultúrharc" bontakozott ki, amelynek célja az új polgári államokban az állam és az egyház teljes szétválasztása volt. Ez a harc sokszor kemény, sőt az Európán kívüli államokban időnként véres eszközökkel folyt és teljesen új helyzet elé állította az egyházat. XIII. Leo pápasága idején, a kilencvenes évektől kezdődik meg az egyetemes egyházban az a megújulás, amelynek keretében az egyház a szociális és gazdasági problémákra is reagálva a kor legfőbb kérdéseire kíván katolikus szellemben válaszolni.
