Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Schweitzer József: Az Országos Rabbiképző Intézet helye a magyar felsőoktatásban
99 zet eredetileg állami intézet volt; egyetlen rabbiképzőként a világon. A negyvenes években, mikor a zsidók jogállásában számunkra sajnálatos változások következtek be a bevett felekezet- ból elismert felekezetté történő degradáláskor, a kultusz-kormányzat arra a meggondolásra jutott, hogy ennek a degradálásnak kifejezésre kell jutnia abban is, hogy az állami jelleget az Országos Rabbiképző Intézettől megvonja, és visszautalja a felekezet gondozásába, ami meg is történt. Nagyobb megrázkódtatásokat a háromnegyed milliós lélekszámú zsidóság életében ez nem okozott. Rendkívül fájdalmas volt azonban lelkileg és erkölcsileg; csakúgy mint a reánk zúduló zsidó-törvények. 1944. március 19-én bekövetkezett a német megszállás; 1944. március 20-án a rosszemlékű Eichmann és pribékjei meglátogatták a Rabbiképző Intézetet; birtokba vették, és ott internáló tábort rendeztek be, amely fájdalmas módon egészen a felszabadulás pillanatáig működött. Akkor már csendőrök tevékenykedtek ott, azonban természetszerűleg ők is elmenekültek, úgyhogy a felszabadulás harmadnapján a Budapesten maradt tanárok és hallgatók az újjáépítés munkáját megkezdték a Rabbiképző Intézetben. Szerencsére alig ért bennünket károsodás. A könyvek egy részét, amint utóbb kiderült, Eichmann elszálíttatta. Ezek végül Prágában kötöttek ki. A majdnem 100.000 kötetes könyvtárból néhány ezer kötet - melyeknek inkább az eszmei értéke jelentős - az antiszemita indíttatású Institutum Judaicum részére szállíttatott el Prágába, ahonnan 1976-tól a mostani őszig tartott küzdelmek és fáradozások árán végre sikerült visszakapnunk a cseh Állami Zsidó Múzeumtól.
