Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)

Jegyzetek

124

beszéd. 1901. szeptember. Bp., 1901. 20.p.

A budapesti tudományegyetemet végül 1920-ban bővítik ki a közgazdaságtudományi karral (1920 :XXX. te .), mint ahogy a törvénycikk is fogalmaz? "ideiglenes jelleggel".

9

Báró Eötvös József: A magyar egyetem alapszabályai. Kézirat, 1848.

^Megtalálható: A királyi magyar tudományegyetem története III. kötet: Az Orvostudományi Kar története 1770-1935. írta: Győry Tibor Bp., 1936. 530-531.pp. (A továbbiakban: Győry, 1936.)

^^Törvényjavaslat a pesti királyi magyar egyetem újból szervezése tárgyában, in.: Képviselőházi Irományok 1869/71. IV. kötet. 428.számú Iromány és melléklete. 262-268.pp.

^Budapesti Közlöny 1871/294.sz. 6.157-6.158 . pp .

^Egyetemi magántanári képesítő szabályzat. Kiadatott a vallás- és közoktatásügyi m.kir. minister 1892. évi 45.520 számú rendeletével. Bp., 1930.

14

Ezek fellelhetőek a Pázmány-egyetem évente kiadott almanach— jaiban, a tanácsülési jegyzőkönyvekben (ELTE Levéltár), a különféle egyetemi szabálygyűjteményekben. Az utolsó átfogó szabálygyűjtemény: A Pázmány Péter Tudományegyetem igazgatására vonatkozó hatályos jogszabályok és elvi határozatok gyűjteménye. Kibocsátja: Németh Gyula rektor, Bp., 1948. (A

továbbiakban: Németh, 1948.)

•

■'■'’Érdemes megjegyezni, hogy pontosan ekkoriban a porosz egyetemeken is nagy csata dúlt e téren. A teljes jogú tanerők és az engedélyezett tanárok közötti konfliktus abból fakadt, hogy az utóbbiak sorozatosan kezdték címüket rövidíteni: a Privat- Dozent helyett P-Dozentet használni. Mindez valóban csökkenthétté az egyetemen kívüliek szemében a különbséget a professzionális és a magántanár között.

16A Bölcsészettudományi Kar 1889/90. évi szeptember 14-i ülésén tárgyalják az Orvosi Kar javaslatait, in.: A Bölcsészettudományi- Kar tanácsülési jegyzőkönyvei (A továbbiakban: ELTE L

8