Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
II. A megszemélyesített pozíció: a magántanári szerep 1848 és 1952 között
63 egyre többen a hatalmi-gazdasági elitben pozícionáltak: minisztériumi tanácsosok, államtitkárok, országgyűlési képviselők, nagy praxisé orvosok és ügyvédek stb. Aránylag könnyen jutnak a tanítási engedély birtokába, hiszen még mindig az a császári és királyi, osztrák magántanári szabályzat érvényes, amely nem teszi kötelezővé a habilitálandó vizsgáztatását. A magántanárságra pályázók addigi munkásságuk, s nem egy esetben "nevük", a tudományos vagy éppen a közéleti körökben való ismeretségük alapján jutnak egyetemi előadási lehetőséghez. Az 1860 és 1870 között eltelt tíz év alatt a pesti egyetem magántanárainak száma 58 százalékkal nőtt. Míg 1860/61-ben az oktatók 7 százalékát jelentették, addig 1869/70-re számbeli súlyuk 30 százalékra gya rapodik. 3. A szabályozás és a reformok időszaka Az egyetemi tanítási engedélyek növekvő kiadását a magántanári intézmény funkcióváltása kísérte: a tanárok közötti verseny- helyzet fenntartásáról, az új típusú tudás képviseletéről áttolódott a hangsúly a tanári utánpótlás biztosítására. A magánta- nárokbóli egyetemi tanári rekrutáció elvét tovább erősítette az a gyakorlat, ami a jogi karon volt érvényben: a 70-es évektől a nagyszámú jogakadémián a tanári kinevezés előfeltételévé válik az egyetemi magántanári képesítés. A jogakadémiai tanárok esetében a habilitáció üres formalitássá vált, hiszen legtöbbjük a megszerzett venia legendi megőrzésének alapfeltételét nem tudta teljesíteni - vidéki állásuk miatt természetesen nem hirdethettek és tarthattak rendszeresen előadásokat a pesti egyetemen. A sok magántanár, a könnyen szerezhető venia legendi, a magántanári feladatkör • átfogalmazódása már a 70-es évek elején kikezdte a jól elgondolt magántanári intézményt. Ezt maguk a magántanárok is érezhették, legalábbis erre utal az ekkoriban indított mozgalmuk, amelyben sajátos szerepükre, eredetileg meg határozott feladataikra hivatkozva kérték helyzetük jobbítását. Nem véletlenül ekkor - ott érezhették maguk mögött Eötvös támogatását. A magántanárok reformtervei a 48-as egyetem-átalakító szándékokat idézik. Az egyetemi tanácsnak küldött indítványukban dékáni "ellenőrzés" nélküli, kéthavonta tartott magántanári
