Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
I. A pozíció formális keretei: a magántanári szerep meghatározói 1848 és 1952 között
38 1910/11-töl - bölcsészkari javaslat alapján - szabályozzák a tanítási óraszámot is: a magántanárok heti öt óránál többet nem taníthattak. Ez pontosan megegyezett a nyilvános tanárok heti óraszámával. Ez az egyetlen pont, ahol egyforma előírás vonatkozott a professzionális és a magántanárokra. A kar teljes jogú tanárai ellenőrzési jogot gyakoroltak a magántanár tanítási anyaga, óraterve felett is. A magántanári szaktárgyakat illetően gyökeresen eltért a miniszterek és az egyetemi testületek véleménye. 1885-ben Trefort miniszter - egy, ó-görög drámából történt habilitációt megerősítő válaszlevelében - figyelmeztette az egyetemi tanácsot, hogy a jövőben ne támogassa a szűk tárgyterületek pályázóit, "mely a magántanári tanszaknak oly túlságos specializálására vezet".61 Csáky Albin kultuszminiszter is fontosnak látja tisztázni: a magántanár "feladata nem követeli azt, hogy oly szorosan körül írt körre nyerhessék el csak..., mely a tárgynak, sem beható tudományos kezelésére, sem gyakorlati disciplináknál azok gyakorlati betanítására nem alkalmas s melyből, ha elegendő készültséget tanúsítanak is, nem nyújtják még biztosítékát annak hogy szakukban a magántanároktól megkívánható tudományos látókörrel bírnak".6'1 S amikor 1892-ben Csáky "leküldi" a megreformált habilitációs szabályzatot, amelynek 6.§-a tartalmazza azt a kitételt, hogy "a kijelölt tárgy csak valamely egész tan szak vagy annak egyes nagyobb és önálló egészet kitevő része lehet", ezt a magyarázatot fűzi hozzá: "... nem találtam elfogadhatónak..., hogy a magántanári habilitatio egész tárgyakra meg nem adható, hanem csak később kiterjeszthető".6"1 Az egyértelmű megfogalmazás ellenére az 1892-es szabályzat egy kompromisszumos megoldást tesz lehetővé: míg 6.§-a jelentősen nagy és tág tárgyköröket jelöl ki a habilitált témájaként, addig 26.§-a arról intézkedik, hogy a sikeresen és régóta működő magántanároknak megadható tárgykörük kiterjesztési joga a tanszak egészére - így képesíteni lehetett akár szűkebb tantárgyból is, hiszen a kiterjesztéssel ugyanúgy a minisztériumi szándékot valósították meg.
