Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
Jegyzetek
137 145 Mann Miklós: Oktatáspolitikai koncepciók a dualizmus korából. Bp., 1987. Tankönyvkiadó. (A továbbiakban: Mann, 1987.) 30.p. Képviselőházi programbeszédében az új kultuszminiszter így fogalmazott: "Egyetemünkre az 1848-iki XIX. törvényczikk kimondotta a szabadság elvét, mely míg a tanárokat versenyre buzdítja, a tanulóknak tágabb teret enged egyéni hajlamaik, szükségleteik érvényesítésére; az elv alkalmazása rendeletek útján történt, de törvényes szabályozását az ügy ... igényli." 146 Pauler habilitációs rendeletét lásd: Budapesti Közlöny 1871/294.sz. 6157-6158 .pp. ^4^Eckhart, 1936. 550.p. 148 uo. 149Eckhart, 1936. 551.p. 150Mann, 1987. 48.p. ■'■"’■'■Than Károly rektori beszámoló beszéde az 1875/76. tanév végén. Egyetemi Alkalmi Beszédek Bp., 1876. 15 2 A 70-es évek közepén, átvéve az orvosi kartól a "vezetést", a bölcsészeti kar habilitált a legnagyobb arányban a karok közül. "A kar ... minden alkalmat megragadott, a mint a nyomott viszonyok után ilyen alkalmak kínálkoztak, hogy a magyar tudománynak azokat a kitűnőségeit, kik kebelén egészen kívül éltek és fejlődtek, részben rendes akadémiai évek és fokozatok nélkül, egészen öntevékenységükkel emelkedtek kultúránknak díszeivé, magának s az egyetem tudományos munkájának megnyerje." A "kiszemelt" tudósokat a professzorok hol magántanárokul, hol tiszteletbeli előadókul nyerték meg - így például Vámbéry Ármint, Greguss Ágostot, Salamon Ferencet, Gyulai Pált; Arany Bános szintén a felkértek közé tartozott, de ő tisztelettel visszautasította az ajánlatot. ^■^Hermann - Artner, 1938 . 366.p. 154Eckhart, 1936. 553.p.
