Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
Jegyzetek
133 Bp., 1935. 23.p. Az 1827-től meginduló felsőoktatásfejlesztési munkálatokról: ELTE története, 1985. V. fejezet: A reformkor. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszaka. 1806-1849. írta: Szögi László. 110Győry, 1936. 388.p. ^^Hőgyes, 1896. 19-20 .pp. A "külső tag" nemhogy nem kapott fizetést, hanem még neki kellett fizetni, mintegy "megvenni" a jogot az előadásra, majd - a pozíció intézményesülésével - a dékánválasztásra. Ráadásul igen magas összeget, a XVIII. százában 100 aranyat. 112 Pokol Béla: Javaslat az egyetemi oktatás tartalmi reformjára. "Magyar Tudomány", 1987/10. 786-794.pp. "A hosszú évszázadok alatt letisztult tudósszerep és tudományos gondolkodás mindig is ellentétben állt a merev középkori, de az újkori egyetemi struktúrákkal is. A skolasztikus és dogmatikába merevedett egyetemek falain kívüli tudományos társaságok és magánlevelezéseken nyugvó tudományos körök adták mindvégig a felnövekvő modern tudomány szervezeti kereteit." (787.p.) 1I'^A magyar kir. egyetem összes tanuló ifjúsága kívánatai. Pesti Hírlap, 1848. március 19. "4. Tökéletes tanítási és tanulási szabadság; t.i. szabad legyen a tanuló évek meghatározása mellett tant és tanítót választani; nemkülönben tudományok és képességök által kitűnt egyéneknek szabadon oktathatni; s az álladalom által fizetett tanárokéval egyenlő érvényességű bizonyítványokat adhatni. 5. A rendes és rendkívüli tanszékek, segédállomások stb. - nem kegyelem útján, de érdem és nyilvános csődület általi betöltése minden valláskülönbség nélkül s azoknak a külön vallások szükségének s a tudomány jelen állásának megfelelő szaporítása... 7. A tudományban elmaradt, vagy elaggott tanárok elmozdítása s nyugdíjaztatása." 109
