Matricula Universitatis Tyrnaviensis 1635-1701 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 11. (Budapest, 1990)
Bevezetés. Tanárok és diákok a nagyszombati egyetemen 1636–1701
Az egyetemi anyakönyvben természetesen feltüntették, ha egy hallgató tanulmányai során belépett a Jézus Társaságába (factus societatis). Közülük jó- nóhányan később az egyetem oktatói között tűntek fel (Gabriel Juul, Martinus Juranics, Joannes Lingoi, Georgius Zavatkai, stb.). Feljegyezték azt is, ha valaki más szerzetbe lépett be: így 1651/52-ben a logicusok közül hárman a pálos, ketten a ferences rendbe, 1646/47-ben egy logicus a bencések közé állt be. Egyetlen adatunk van arra, hogy valaki a domonkosokat választotta (1647/48- ban egy logicus). Ugyanakkor szerzetesek is jártak az egyetemre. Különösen sok pálossal találkozunk 1641 és 1673 között; többségük teológiát hallgatott, de voltak köztük bölcsészek is. Kisebb számban, de a bencések is képviseltették magukat a diákok között, kolduló rendbeli azonban nem járt az egyetemre. Találkozhatunk a bölcsészek között a rend megnevezése nélkül szereplő „frater"-ekkel is. •, Számos hallgatónak ösztöndíj tette lehetővé tanulmányai folytatását. Az 1635/36-os és az 1636/37-es években feltűnő minentissimi alumni” nyilván az egyetemalapító Pázmány személyes pártfogoltjai voltak. Az évek során találkozhatunk az esztergomi káptalan, a győri püspök, Pongrácz György püspök, a nagyszombati kollégium, az egyetemi kancellár, sőt 1642/43-ban a teológushallgatók között a császár ösztöndíjasával is. A nagyszombati egyetem szervezetéhez több collegium (.seminarium) és convictus kapcsolódott. A Szent István kollégiumot (Collegium Sancti Regis Stephanis, Stephaneum) eredetileg Oláh Miklós esztergomi érsek alapította 1567-ben. Pázmány az intézetet átépítette, jövedelmekkel látta el. Növendékei elsősorban az esztergomi egyházmegyéből toborzódtak. A két anyakönyv a kollégium nevét eltérő formában használja. Az egyetemiben általános a Semfinarium] Slancti] Stephfanis] megnevezés, ezzel szemben a teológiai kari anyakönyv a Collegium Nigrorum III. a nigri clerici kifejezéseket alkalmazza. Az érintett diákok neveinek azonossága kétségtelenné teszi, hogy egyetlen intézményről van szó.37 Az elnevezés kettősségére a Collegium Generale nevének hasonló jelensége adhat magyarázatot. Ezt a szemináriumot az 1648. évi magyarországi zsinat határozata alapján Lippay György esztergomi érsek alapította. Célja szerint olyan papnevelde volt, amelybe valamennyi magyar egyházmegye küldhetett növendékeket. Ennek megfelelően ez a szeminárium központi szerepet játszott az egyetem életében. Az intézet másik elnevezése (Collegium Rubrorum) a hallgatók ruhájára utal, kézenfekvő tehát ennek analógiája alapján megmagyarázni a Collegium Nigrorum nevet is. Kisebb jelentőségű volt korszakunkban a még 1619-ben Pázmány által szegénysorú világi nemesifjak részére alapított Szent Adalbert szeminárium (Seminarium Sancti Adalbert^ és az 1678-ban Szelepcsényi György prímás által létrehozott Mária szemináriumnak (Seminarium Marianum)3* Forrásaink feltüntetik a nemesi konviktus (Convictus Nobilium) hallgatóit, valamint saeculares néven a nem a szemináriumokban lakó teológusokat is. Elszórva az 1623-ban megalapított bécsi Pazmaneumbó\ érkezett hallgatókra is találhatunk adatokat (1652, 1653, stb ). XXII
