Matricula Universitatis Tyrnaviensis 1635-1701 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 11. (Budapest, 1990)

Bevezetés. Tanárok és diákok a nagyszombati egyetemen 1636–1701

Különösen nagy a zavar az 1640-es és 1650-es évek fordulóján. Az 1648. [értsd: 1647/48] és az 1649. [1648/49] tanév után eredetileg újra 1649-et jegyeztek be, ezt azonban - az anyakönyv belső logikáját követve - 1650-re javították. A következő év azonban újra az 1650. jelölést kapta, melyet más kéz a tényleges helyzetnek megfelelően 1650/51-re módosított. Az 1651. [1651/52] bejegyzés után következő 1652 és 1653-as évek - a hallgatói és tanári névsorok tanúsága szerint - az 1652/53-as tanév állapotát tükrözik, Ismeretlen okból két évre bontva egyetlen óv anyagát. A zavarok betetőzéseként az egyetemi anyakönyv 1653 után 1655-tel folytatódik, az 1654-es óv kihagyásával. Az anyakönyv 1655. tanévével egyébként helyreáll az eredeti „rend", ez az eddigi gyakorlatnak megfelelően az 1654/55-ös tanévvel azonos.

A fent vázolt zavar okát csak találgathatjuk. Az anyakönyv vezetőjének esetleges hanyagsága mellett mindenképpen figyelembe kell venni, hogy ez az egyetem történetének egyébként Is nehézségekkel terhes időszaka. 1644-ben a harmincéves háború magyar hadszínterének eseményei elérték Nagyszombatot. A hittudományi karon 1644 és 1652 között szünetelt az oktatás. A filozófiai fakultás munkája Is akadozott.2 A háború nyomán szükségszerűen járványok ütötték fel a fejüket. Az egyetemi anyakönyv szerint 1646 januárjában pestis miatt {ob morbi pestilentis) került veszélybe a tanítás folytatása. Az 1654/55- ös tanév eseményei között is pestist jegyeztek fel.

Az 1660-as években újabb, ezúttal török háborúk miatt volt oktatási szünet. Az egyetemi anyakönyvben az 1663-65-ös évek [1662/63,1663/64, 1664/65] anyaga hiányzik, a teológiaiból csak az 1663/64-es tanévé.

Korszakunkban még egy ízben szünetelt az oktatás háborús események miatt: 1683 nyarán Nagyszombat Thököly csapatainak kezére került. A teológiai anyakönyv szerint „a mieink közül ezért egyesek szétfutottak, mások - akik ott maradtak - a thökölyánusok fogságába estek.”3 A foglyok között volt többek közt Franciscus Topos4 az egyetem kancellárja, valamint számos más oktató.5 A tanítás a Thököly- és törökellenes harcok miatt csak 1689 őszén indulhatott meg újra a teológiai karon. Hasonlóan az 1644-52-es szünethez, ekkor is van arra adatunk, hogy a bölcsészeti oktatás nem szakadt meg teljesen. Az egyetemi anyakönyv bejegyzései szerint 1685-ben [1684/85], valamint két óvszám nélküli évben [1685/86,1686/87] is voltak új hallgatók a bölcsészeti fakultáson.

Az időrendi problémák miatt indokoltnak látszott áttekintő táblázatot készíteni a két anyakönyv által tartalmazott évekről, valamint ezek egymáshoz való viszonyáról. (Ld. az I. táblázatot.)

Az egyetemi oktatás beindulása után az egy-egy tanévre vonatkozó anyag legteljesebb változatának felépítése a következő. Az óv megjelölése után a tanév nevezetes eseményeit leíró hosszabb-rövidebb bevezetés olvasható. Az egyetemi és gimnáziumi tanárok névsorát vagy ebbe foglalják bele, vagy ezt követően, táblázatszerűén jegyzik fel. Az oktatók után az akadémia azóvi hallgatóinak névsora következik évfolyamonként. Előbb a teológus hallgatók, majd a három bölcsészeti évfolyam {metaphysica, physica, logica) diákjai. Az egyes évfolyamokon belül az esetek túlnyomó többségében elhatárolják a JeVI