Matricula Universitatis Tyrnaviensis 1635-1701 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 11. (Budapest, 1990)

Bevezetés. Tanárok és diákok a nagyszombati egyetemen 1636–1701

Bellenessi {parva schola) vette át a két osztályt. 1681/82-ben az elbocsátott Georgius Halasi helyébe Petrus Kis lépett a syntaxis-osz\á\y élén.

Nagyszombatban - a korábbi általános - hatosztályos gimnázium működött. Az első évfolyam hallgatóinak nagy létszáma miatt {ob multitudinem) több ízben Is meg kellett osztani az osztályt. Az egyetemi anyakönyv az újonnan kialakított osztályt divisa, succoia, subdivisa néven említi. Ennek élére külön tanár került,24 s előfordult, hogy a váratlan helyzet miatt a rend más iskoláinak segítségéért kellett fordulni: 1681 -ben a július 1 -én megindított succoia tanítására Georgius Hluchovicz trencsóni novicius jött Nagyszombatba.

Szükség esetén az egyetem hallgatóit Is bevonták az oktatói munkába. Az 1675/76-os tanévben Emericus Csernyák utolsó éves bölcsész kapta meg a húsvét után megindult subdivisa-osztályt. 1681/82-ben szintén bölcsészhallgató, Joannes Ladislauski tanította a succoia-osztályt. A különösen tehetségesnek bizonyult diákok ennél lényegesebb feladatokhoz is juthattak. 1679/80-ban Maximilianus Scherhakt negyedéves teológushallgató, a következő évben szintén negyedéves teológus, Joannes Zanger tanította a héber nyelvet. Henricus Berzeviczi oktatói pályája már harmadéves teológus korában megindult. Ekkor, az 1679/80-as tanévben, majd a következőben is matematikát adott elő. A háborús szünet után visszatért az egyetemre. 1685/86-ban újra ő tanítja a matematikát, s már egy évvel korábban megkapta az elsőéves bölcsész-évfolyam tanárságát. 1684/85-ben mint iogicusoka\, a következő évben mint physicusokai tanította hallgatóit. Az 1686/87-es tanárlista hiányzik ugyan az egyetemi anyakönyvből, mindazonáltal nincs okunk annak feltételezésére, hogy a bölcsész kurzus harmadik évében megvált volna diákjaitól. Ezzel egyetemi tanári karrierje végérvényesen elindult, hiszen a legtöbb oktató számára egy bölcsészeti tanfolyam végigtanítása jelentette a pálya kezdetét.

Az egyetemi és a hittudományi kari anyakönyvben korszakunkban összesen 312 tanár neve szerepel. A vizsgált időszakban a gimnáziumban 202 tanár (64,7 %), az egyetemen 136-an (43,6 %) tanítottak. (A 312 közül 26-an pályafutásuk elején a gimnáziumban is tanítottak, innen a 100 %-tól való eltérés.)

A gimnáziumi tanárokra a gyors cserélődés kifejezetten jellemző. Túlnyomó többségük ( 145 fő - 71,8 %) csak egyetlen évben szerepel az oktatók listáján. Negyvenhatan (22,8 %) két ízben. Ebben az esetben azonban nem feltétlenül két egymást követő évről van szó;25 előfordul, hogy valaki kétszer egymás után ugyanazon osztály élén áll (miközben a diákok, persze kicserélődtek),26 máskor ugyanaz a személy két osztályt tanít,27 esetleg hosszabb szünet után kap a tanár ismét osztályt.28 Nagyjából ugyanez mondható el a háromszor (8 fő - 3,9 %) III. a négyszer szereplő (3 fő - 1,5 %) tanárokról Is. Annak a - bölcsészeti karon általánosnak mondható - törekvésnek, hogy egy-egy évfolyamot ugyanaz a tanár tanítson hat éven keresztül, csupán halvány nyomai fedezhetők fel. Mindenesetre Nicolaus Kosztolany 1666/67 és 1669/70 között a parva schola\ó\ a syntaxis\g ugyanazt az osztályt tanította.

Az egyetemről 1701-ig 136 tanár nevét ismerjük. Pályaképeink vizsgálatához indokoltnak tűnt karriertípusok meghatározása. Ennek során alapvetően

XIII