Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A levéltár fondjai
59 anyagának túlnyomó többségét képező törzskönyvek csoportja. A törzskönyvek gyakorlatilag folyamatosan és hiánytalanul megvannak az 1918/19-es tanévtől 1949-ig. A törzskönyveket karonkénti bontásban az adott félévre beiratkozott hallgatók származási (= anyakönyvi) lapjainak egybekötésével alakították ki. Az anyakönyvi lapok tartalmazzák a hallgatók személyi adatait, így szüleik nevét, foglalkozását, a hallgatók vallását és előképzettségét, valamint a tanulmányi adatokat, a hallgatott órák címét, az előadó nevét, a félév igazolását. A törzskönyvek meglévő kötetei megbízható, pontos forrásanyagot képviselnek, így jó alapul szolgálhatnak egyrészt a hallgatók származásának vizsgálatához, az egyetemi hallgatóság ösz- szetételének változásaira irányuló kutatásokhoz, másrészt pedig művelődés-, tudomány- és egyetemtörténeti elemzésekhez. Az egyetemi törzs könyvek alapján jól feldolgozható az egyetemi hallgatóság átalakulása a különböző politikai-társadalmi változások (pl. 1918-19, a trianoni határok közötti Magyarország megszületése, a későbbi határváltozások, 1945 stb0) hatására. Az anyag egy része, a legnagyobb forrásértékű vég- és távozási bizonyítványok mutatók segítségével jól kutathatók. Az orvosi kari külön mutatók az 1937 utáni időkből hiányoznak. A törzskönyvek tanévenként a betűrend alapján használandók. A díjnaplók és egyéb pénzügyi nyilvántartások csekélyebb forrásértékkel bírnak. a/ Az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatóinak törzskönyvei és végbizonyítványai 1905-1952 470 kötet = 27,05 ifm a-I, Törzskönyvek 1. kötet1918/19. tanév I. félévP-R 2. .. II. " P-S 3. 1919/20.I-II. A-H