Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)

A levéltár fondjai

333

401. Oroszlán Zoltán iratai 1909-1971

14 doboz = 1,68 ifm

Oroszlán Zoltán (Bp. 1891. márc. 16.-Bp. 1971. jan. 9.) Régész, művészettörténész, egyetemi tanár, a történettudományok kandidátusa. A budapesti tudományegyetemen szerzett tanári (1913), majd bölcsészdoktori diplomát (1918). 1914-1917 között a Ludovika Akadémián katonai földrajzot és hadtörténetet tanított. 1917-től 1919-ig a MTA konstantinápolyi titkára volt. 1919-től a Nemzeti Múzeum segédőre, 1923-tól a Szépművészeti Múzeum antik osztályának, majd szoborgyűjteményének vezetője. 1936-tól a szegedi egyetem magán-, 1941-től rendkívüli tanára. 1945 novemberétől 1967-es nyugdíjazásáig az ELTE BTK egyetemi tanára, a klasszika- és a provinciális archeológia, a művészettörténet és a múzeológia előadója. 1957- 59 között dékánhelyettes, 1959-től a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat elnöke. 1967-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Mintegy 400 tudományos közleménye jelent meg. A görög és a római művészet, elsősorban a görög terrakotta-szobrászat és a pannóniai reliefplasztika kiváló kutatója volt.

Oroszlán Zoltán levéltárunkban őrzött iratai elsősorban személyi vonatkozásúak. Személyi okmányai, oklevelei és kinevezései mellett magánszemélyekhez (ABC szerint rendezett) és intézményekhez írott fontosabb levelei, diákköri egyetemi jegyzetei (többek között Fejérpataky László, Riedl Frigyes, Szinnyei József, Flekler Antal, Pecz Vilmos előadásairól), valamint saját egyetemi előadásainak kéziratai is megtalálhatók. A Régészeti Tanszék korabeli iratai. Oroszlán Zoltán újságcikk-kivágásai és fényképei is helyet kaptak a gyűjteményben.

A fond iratai jól kutathatók, az egyes állagokról részletes leírások készültek, melyek a repertóriumban ugyan nem szerepelnek, de Levéltárunkban a kutatók rendelkezésére állnak.

Az iratok időhatárát csak állagonként adjuk meg, hiszen az ál-