Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A levéltár fondjai
281 101, Történelem Segédtudományai Tanszék 1880-1980 22 doboz = 2,66 ifm A történelem segédtudományaival foglalkozó speciális egyetemi tárgy bevezetését az 1777-es Ratio Educationis határozta el. Ekkor két tanárt neveztek ki: Pray Györgyöt (1723-1801) az oklevéltani, Wagner Károlyt (1732-1790) pedig a címer- és pecséttani tanszékre. E két tanári állást az Egyetemi Könyvtár két könyvtárosi helyével kötötték össze. Wagner utóda 1784-ben Cornides Dániel (1732-1787) lett (azonban ő Pray tárgyát adta elő, mig Pray a címer- és pecséttan tanára volt) Halála után, 1788-ban Schwartner Mártont (1759-1823) nevezték ki az oklevéltan tanárává. 1790-ben egyesült a két tanszék (Pray nagyváradi kanonok lett), ettől kezdve neve Oklevél- és Címertani Tanszék. Schwartner halála után 1848-ig a tanszéket nem töltötték be. Eleinte Horvát István (1784-1846) helyettesített, majd 1846-1848 között fia, Horvát Árpád (1820-1894). 1848-ban Horvát Árpádot kinevezték, de 1849 után ismét csak helyettes lehetett. 1857-ben végül rendkívüli tanárrá nevezték ki, majd 1867-től haláláig ny. rendes tanár volt. 1895- ben Fejérpataky László (1857-1923) kapott ny. rendes tanári kinevezést, a tanszék vezetését haláláig ellátta. Utóda Szent pétery Imre (1878-1950) szintén haláláig állott a tanszék élén. A felszabadulás után a tanszék nevét A Történelem Segédtudományai Tanszékre változtatták. Sznetpétery halála után 1950-től Lederer Emma (1897-1977), majd 1969-től Sinkovics István vezette a tanszéket. 1981-ben Kállay Istvánt nevezték ki a tanszék élére. Az egyetemi levéltárosképzés 1949 után indult meg. Korábban a törvények általában egyetemi végzettséget kívántak meg, a szakmai felkészítést magukra a levéltárakra bízták. Ettől kezdve a levéltár szak A, B és C szak is volt, de kiegészítő
