Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A levéltár fondjai
223 19. Egyetemi Könyvtár 1779-1977 240 doboz, 26 kötet = 31,68 ifm A jezsuita alapítású Egyetemi Könyvtár mintegy hetven esztendővel idősebb, mint maga az egyetem, melynek 1635-ben vált intézményévé, s amelyhez azóta is tartozik. A magyar művelődés- történetben sokáig kiváltságos hely illette meg a Könyvtárat, mely több mint egy évszázadon át az ország egyetlen nyilvános nagykönyvtára, hosszú ideig - a XX. század elejéig - nemzeti könyvtár és a főváros könyvtára volt. A Könyvtár nagyszombati székhelyéről 1777-ben az egyetemmel együtt költözött a budai várpalotába, majd onnan 1784-ben- ettől az évtől már nyilvános nagykönyvtárként - Pestre, a Ferenciek terén lévő épületébe. A jezsuita rend feloszlatása (1773) után az egyetemhez hasonlóan a Könyvtár is állami intézménnyé vált. 1780-ban az ország legnagyobb közkönyvtáraként elsőnek kapta meg a kötelespéldány-szolgáltatás jogát, s u- gyanebben, illetve a következő évben már első nyomtatott címjegyzékét is kiadatta Pray György, az intézmény tudós vezetője. A Könyvtár Toldy Ferenc - az első világi igazgató - irányítása alatt (1843-1873) indult meg a modern fejlődés útján, i- gyekezvén eleget tenni az 1867-től ugrásszerűen növekvő tudományos és kutatói igényeknek. A fejlesztés fontos állomása volt a Könyvtár mai épületének átadása 1875-ben. Az épület hosszú ideig megfelelőnek bizonyult, bár helyhiány miatt már 1935-1940 között szükségessé vált a raktárak átépítése, ma pedig csak a sürgős rekonstrukció és a bővítés segíthet a Könyvtár helyzetén. A Könyvtár jelenleg - az egyetemi jelleggel együttjáró "általános" gyűjtőkör nehezen megvalósítható követelménye mellett- szakkönyvtára a filozófiának, az egyetemes középkor és újkor történelmének, a vallástörténetnek és a valláskritikának. Könyvtári egységeinek száma kb. 1 300 000.
