Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A levéltár fondjai
215 17. Egyetemi Orosz (Lenin) Intézet 1949-1958 56 kötet, 35 doboz = 6,21 ifm Az Orosz Intézetet 1947. márc„ 28-án nyitották meg, majd 1950 tavaszán kari rangra emelték, és külön gazdasági hivatallal, valamint tanulmányi osztállyal látták el. 1952-ben az orosz szakos hallgatók nagy részének átszakositásával kezdték meg a marxizmus-leninizmus oktatóinak képzését. Mivel igy megváltozott az intézmény jellege, a kar átszervezésével hozták létre a budapesti Tudományegyetem Lenin Intézetét. Ekkor szüntették meg az Idegen Nyelvek Főiskoláját is, melynek o- rosz szakos hallgatói különleges tantervek alapján a Lenin Intézetben fejezték be tanulmányaikat. 1954-ben az Intézetet leválasztották az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, s önálló egyetem rangjára emelték. Az intézmény újabb profilváltásával az orosz nyelv és irodalom, valamint a forditói szakot háttérbe szorították, a párttörténészek és a pártfilozófusok képzését pedig előtérbe állították. 1955. február 1-vel az orosz szak első két évfolyamán bevezették a kétszakos középiskolai tanárképzést. 1956-tól az orosz szakos tanárképzés már ismét az ELTE Bölcsészettudományi Karán folyt. A Lenin Intézet 1958-ig állt fenn. a/ Törzskönyvek 1949-1956 22 kötet = 1,15 ifm A nappali, esti és levelező tagozat törzskonyvei a hozzájuk készült mutatókönyvek segítségével jól kutathatóak. A levelező törzskönyvek mutatói közül az 1949-1954 közötti az estiekével, az 1953-1956 közötti az Idegen Nyelvek Főiskolájá-
