Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A levéltár fondjai
197 14„ Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság 1864-1949 101 kötet, 96 doboz = 16,00 ifm A Bölcsészeti Karon 1862-ben alakult meg a Tanárvizsgáló Bizottság ("vizsgáló bizottság gimnáziumi tanárjelöltek részére"). A bizottság elnökét a Helytartótanács, tagjait pedig a Bölcsészeti Kar tanárai közül egy e célra alakult választmány jelölte ki. 1875-ben a Dózsef Műegyetemen működő reáltanodái- és a Pesti Egyetem gimnáziumi tanárvizsgáló bizottságát összevonták, az egyesítés után ez a továbbiakban "országos középtanodai tanárvizsgáló bizottság" néven működött. A középiskolai tanár- vizsgálatról az 1883:30. középiskolai törvény rendelkezett. Az 1890-es évektől a felső kereskedelmi iskolai tanárok vizsgája is itt folyt. Az egyetemek és főiskolák a tudományos képzést adták, a Tanárvizsgáló Bizottság ezt egészítette ki, és az előirt vizsgák letétele után tanári oklevelet adott. A Tanárvizsgáló Bizottság szervezetileg független volt, csak feladatai és személyi kapcsolatai fűzték a Bölcsészeti Karhoz. A középiskolai tanárvizsgálatot behatóan az 1932. évi 14.414. sz. VKM rendelet szabályozta. A VKM 211 114/1949. VI. sz. rendelete értelmében 1949-ben a Tanárvizsgáló Bizottság a Tanárképző Intézettel együtt megszűnt. Feladatkörét a Bölcsészet- és Természettudományi Karokon működő tanulmányi osztályok vették át. A Bizottság jegyzőkönyvei és törzskönyvei a tanárvizsgálatra jelentkező hallgatók személyi adatait és a tanárvizsgálat egyes szakaszait közük. A nyilvántartások számozása többször elölről kezdődik, ezért három különböző állagot (az a/, a b/ és a c/ állagot) alakítottunk ki. A bejegyzések nem betűrendben, hanem a jelentkezés rendjében - az ennek megfelelő folyamatos sorszámozással - történtek.
