Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A levéltár fondjai
135 Mutatókönyvek 1. kötet 1962-1965. évek5. kötet 1974. év 21966-1967. " 6. 1975. év 3.1968. év 7. 1976. év 4. 1973. év e/ Doktori szigorlati jegyzőkönyvek 1825-1952 40 kötet = 3,78 ifm Az állam- és jogtudományi tudorság megszerzését kezdettől fogva feltételekhez kötötték, melynek egyik eleme a doktori szigorlat letétele volt. A szigorlatokat a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter 1883. évi 28.291. számú rendeletéig egységesen kellett letenni. A szigorlatok ekkor 3 részből állottak. Az első (történeti) szigorlat tárgyai voltak: római jog, egyházjog, jogbölcsészet, nemzetközi jogs a második (tételes) vizsga tárgyai: magyar magánjog, osztrák jog, polgári perjog, váltó- és kereskedelmi jog; mig a harmadik (vegyes) szigorlat stúdiumai: közjog, közigazgatási jog, pénzügyi jog- és politika, büntetőjog és büntető eljárásjog. Az 1883-as rendelkezések legjelentősebbike volt, hogy kettéválasztotta a jogtudori és az államtudományi doktori képesítést. A jogtudori fok elnyerésére három szigorlatot kívántak meg. Első szigorlat anyag: római jog a pandekta-jog belefoglalásával, egyházjog, jogbólcsészet a történeti résszel és a nemzetközi joggal. Másodiké: magyar közjog, közigazgatási és pénzügyi jog, politika, magyar büntetőjog és -eljárás. Harmadik szigorlat: magyar magánjog, osztrák jog, magyar polgári törvénykezés, valamint a váltó- és kereskedelmi jog. Az államtudományi doktorsághoz elegendő volt két szigorlat letétele. Az • első alkalommal sorra kerülő stúdiumok: jogbölcsészet, a történelmi résszel és a nemzetközi joggal, egyházjog, magyar köz
