Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 II. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)

Szögi László: Az Egyetemi Könyvtár Irattára 1778–1944

nyag és a könyvtári forgalom nyilvántartó könyvei elvileg u- gyancsak kézirattári őrizetben vannak. (Kézirattári jelzetek­kel ellátva találhatók Déri Miklósnál Az Egyetemi Könyvtár bibliográfiája. = Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei l. Bp. Ipúa. lop, II5-IIŐ. p. c. ismertetésében.) E források azonban irat­tári eredetűek és egyben regisztratúra jellegűek, így nyilván­valóan levéltári feldolgozást igényelnek. Ismertetésünkben e szempontokat igyekeztünk figyelembe venni. Az egyetemi könyvtári iratokat elsőként Dr. Tóth András rendezte és ismertette, aki többek között ezen források alap­ján dolgozta fel az Egyetemi Könyvtár 1773 és 1876 közötti történetét. (A kiegyezés és a felszabadulás közötti évek könyvtártörténetét Vértesy Miklós írta meg.) Mivel az iratok részletes levéltári feldolgozása még nem történt meg, csak a legfontosabb iratsorozatok általános ismertetésére szorítkoz­hatunk. A felszabadulás utáni irattári anyag is megvan az E- gyetemi Könyvtárban, de annak ismertetésére csakis levéltári állományba vételük, selejtezésük és rendezésük után kerülhet sor. a) Iratok I77S - lp44 lóo csomó, 20 kötet = 36,5 fm A könyvtári iratok 1780-tól lényegében hiánytalanul maradtak meg, a XVIII. század utolsó két évtizedéből csak igen kis mennyiségben. Az iratok kezdetben egyszerű időrendben, később a sorszámos iktatás rendjében találhatók a csomókban. Főleg a

Next

/
Oldalképek
Tartalom