Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 II. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)

Szögi László: A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltára

- 27S vosegyetemet ugyan I95I február elsején hozták létre, de az Igso/sl-es tanév teljes iratanyaga, sőt az új iktatási rendszerre való áttérés miatt az egész Igsl-es év anyaga ebben a fondban található. Az iratokat kezdettől fogva sorszámosan iktatták, méghozzá egészen l950-ig a nem éppen korszerű tanévek szerinti iktatással, A két világháború között - ha nem is teljes következetességgel - már alkalmazták az alapszámos iktatást, úgy, hogy mindig az ügy utolsó iktatószáma jelentette az alapszámot, amely alatt azután az irat elhelyezésre került a kari irattárban. Az Igso/sl-es tanévben, egészen I95I végéig egy rendkívül nehézkes és rossz iratkezelési rendszert vezettek be. Az iktatás az iratok tárgyának betűrendje szerint történt, ezen kívül külön iktatták a minisztériumi és a dékáni hatáskörbe tartozó iratokat. Ebben az évben az iktatókönyv egyben mutatóként is szolgál, de az iratokban való kutatás igy is igen nehézkes.

A kiegyezés előtti iratokról a pusztulások ellenére is lehet némi fogalmunk, mivel az irattári segédkönyvek csaknem hiánytalanul maradtak meg 1835-től kezdve. Az orvoskari igazgató I843-I845 közötti iktatókönyvét jelenleg a Magyar Országos Levéltár őrzi. A nem magyar nyelvű segédkönyveket külön jeleztük. Az iktató- és mutatókönyvek l900-ig egybekötve, azután külön- külön állnak rendelkezésre.

Az iratokban való kutatást az egyes korszakokra más-más módszer szerint célszerű végezni. Az l868 és I926 közötti korszak irataihoz ajánlható a SOTE Levéltáráról megjelenő repertórium függeléke, amely a legfontosabb megmaradt iratok tárgyát