Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)
Bevezetés
XXVIII végezni. Éppen ezért az itt közölt adatok részben csak tájékoztató jellegűek, hiszen az iratok mennyisége, vagy elhelyezése a végleges rendezés során még módosulhat, maguk a kialakított levéltári egységek azonban nem fognak megváltozni. Ugyancsak egységes szerkesztési elvek alkalmazására törekedtünk a kézirattárak ismertetésénél. Itt a feldolgozási rendszer alapvet óén eltér a levéltárakétól, hiszen az egyes i- ratokat, vagy köteteket általában darabszinten tárják fel és ismertetik. A repertóriumban mi is darabszíntű ismertetésre törekedtünk a tanári hagyatékok és a levelezés kivételével. Az ismertetett kézirat tárak mindegyikében jól használható cédula- katalógusok állnak a kutatók rendelkezésére, és bizonyos a- nyagrészekről több esetben sokszorosított segédletet, vagy ismertetést is kiadtak. Ennek ellenére a nem meghatározott személyre, vagy személyekre vonatkozó kutatást nem könnyű kézirattárakban folytatni, mert tematikus mutatók nincsenek. Itt egyik feladatunknak tekintettük az általános egyetemtörténeti vonatkozású iratok kigyűjtését és időrendben való felsorolását. Hasonlóképpen megpróbáltuk összegyűjteni az egyetemi előadások kéziratát, ill. az ezekről készült jegyzeteket és ezeket tudományszakonként csoportosítva közölni. A kéziratok ismertetésében eleve nem törekedhettünk szabatos és teljes kézirat tári címleírásra. Ezt nem is tartottuk feladatunknak. A neveket a kézirat nyelvétől függetlenül mindenütt a mai magyar formában adtuk meg, a címeket pedig sokszor értelemszerűen és lehetőség szerint az eredeti cím lényegét meghagyva összevontuk, vagy rövidítettük. Mindenütt törekedtünk a terjedelmi adatok közié-
