Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)

Bevezetés

XVI l I

évekből szintén a Karon őrzik.

Az egyetemi írásbeliségnek a fentieken kívül még számos, bár az eddigieknél kisebb jelentőségű típusát nevezhetjük meg. Érdekesek az egyetemi gyüjteményleltárak, a különféle alapítványi iratok és ösztöndíj-nyilvántartások, vagy azok a kötetek> amelyekben az Egyetemet, Hl. egyetemi intézményeket érintő hivatalos rendeleteket összegezték bizonyos időszakokban. A megmaradt források részletes ismertetését e kötet megfelelő fejezeteiben megtalálhatják a kutatók.

Végezetül fontos az is, hogy tisztázzuk, a szorosan vett egyetemi irattári anyagot, a rektori és dékáni hivatalok, és a különféle egyetemi intézmények iratait milyen mértékű károsodás érte. A nagyszombati Egyetemen 1770-ben felállított Consis- toriumnak, majd a budai Egyetem Senatusának iratai 1784-ig hiánytalanul megvannak. 2^^A pesti Egyetemi Tanács, ill. a Rektori Hivatal I945 előtti iratai kevés kivétellel megsemmisültek, bizonyos évekből nem jelentéktelen részek másolatban, vagy eredetiben mégis ránk maradtak. Ezek közül említést érdemel Schön- visner István iratgyüjteménye az I790-I8I0 körüli évekből , a Tanács l8ol-l8ló közötti iratainak összegyűjtött másolata ill. az ELTE Levéltárában megmaradt I945 előtti töredék iratanyag 32/, A Hittudományi Karon 1722-től, a Jogi Karon - töredékek kivételével - csak 1945-től, az Orvosi Karon 1863-tól, a Bölcsészeti Karon pedig Iglo-től van teljesnek nevezhető iratsorozat. Az Egyetemi Könyvtár iratai 1780-tól, a Botanikus Kerté I805-től maradtak fenn.