Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)
V. Az Egyetem és a karok alapítólevele
bócz birtokokat, továbbá Járn a, Ebecs, Almás, Icze, Palánk és Adacz pusztákat, hasonlóképen a Pestvármegyében fekvő Faisz birtokot az úgy anazon apátsághoz bármiféle módon tartozó összes járulékaival, örökjavadalom és alapítvány czímén, az összes királyi joggal, ha mivel azokban az apátsági birtokokban bírnánk, bármikép is s egyébként Felségünket megilletné (idegen jog sérelme nélkül). Továbbá negyedszer: Mivel a mi nevünkkel kitüntetett nemesi akadémiát is a fent említettek értelmében a királyai egyetemmel együtt azokban az épületekben helyeztük el s azt rendeltük, hogy az az évi tizenhatezer forint alapítványi összeg az ugyanazon akadémia részére különösen kiadott alapító- levél értelmében az egyetem pénztárából fizettessék ki pontosan az akadémia igazgatójának kezéhez, de meg az eziránt kiadott különös rendeletekben foglalt többi kegyes czélú terheket egyrészt az egyetem évi bevételeiből fizettettük ki, másrészt jelentékeny összegeket a saját kijelölt czéljaikra az egyetem tökéiből fizettettünk ki és jelesen az Abaújvármegyébe kebelezett és a tanulmányi közalap részéről az általunk alapított rozsnyói püspökségnek átengedett Somogy városa becsüösszegét megtéríttettük a tanulmányi közalapnak, végül az egyetem épületeire előlegezett némely jelentékeny tőkepénzek is vissza voltak terítendők, melyek mind bővebben bent fognak foglaltatni az eziránt készítendő részleges számadásban; ezért, hogy mindezen fent elörebocsátottak fejében az az egyetem biztos és elégséges alapot nyerjen, a Itoldogságos Szűz Máriáról nevezett pécsváradi apátságot, mely az azon apátság utolsó törvényes birtokosának, római szent birodalmi gróf Elcz-Kempenich Hugó Fereucz Károlynak elhunytával reánk szállott, a legfőbb kegyúri joggal, melyet mint Magyarország apostoli királynője gyakorolunk és a gyakran említett ezerötszáz- negyvennyolczadik évi tizenkettedik törvény- czikk utasításából, melynek magyarázata alá esnek ezek az apátsági javak is és különösen a Baranyavármegyében fekvő Pécs- várad várát és városát, úgyszintén Vár- kony birtokot, az újonnan benépesített Pusztafalú, hajdan Kis-Várkonynak nevezett pusztával, Kékesd, Szilágy, Berkesd, Elend, Pereked, Ramanya, Hird, Vassas, melyben ősidőtől fogva be volt kebelezve a Bekcsának nevezett pusztácska, Kéménd, Szederkény, Monyoród, Vörsönd, Szajka, Babarcz a Korpád nevűpusztácskával, vagyis dűlővel,Kis-Nyárad, Liptód, Marácz, Boda, Szűr, Szebény, Bozók, Véménd, Feked, Rácz-Mecske, Várasd és Lovász-Hetény birtokokat az úgy ebben a Baranya vármegyében, mint fent említett Magyarországunk bármi más vármegyéjében létező és ugyanazon apátsághoz joggal és ősidőtől fogva tartozó és tartozandó összes javakkal és időleges jogokkal, t. i. várakkal, kastélyokkal, városokkal, birtokokkal, falvakkal, pusztákkal és bármi birtokjogokkal, végül minden többi hasznos illetményekkel és hasznokkal az említett budai királyi egyetemnek örökjavadalom és alapítványunk czímén véltük adandónak és adományozan- dónak, úgy t. i., hogy a most nevezett egyetem ezt az apátságot összes tartozékaival örökös és visszavonhatlan joggal bírhassa, gyümölcseit és hasznait szedhesse, a mint adjuk és adományozzuk is örökös joggal, úgy mindazáltal és azzal a határozott feltétellel, hogy tartozik a fent jelzett módon kifizetett más alapítványi összrgeken, illetve a fentnevezett Terézia-féle királyi nemesi akadémia javára biztosított és az egyetem, illetve ezen pécsváradi apátság alapjában gyökerező előlegeken kívül évnegyedenkint négyezer forinttal tizenhatezer forintot lefizetni, azonfelül évente hétezer forintot a papi pénztárba beszolgáltatni és ekkép kitisztázni a fentemlített és királyi tekintélyünkkel megerősítendő számadásban foglalt többi terheket is, egyébként pedig azt a gyakran nevezett egyetemet az ezen apátság után a várerődítési pénztárba fizetendő minden tehertől örökre mentesítjük és egyben az azon javakon bármiféle czímén állítólag függő akármiféle világi jognak czímén semmi jogot sem tartunk fen magunknak, hanem azt az egészet, bármi legyen is az, minden további fentartás nélkül az ösz- szes királyi joggal, ha mit azokban az apátsági javakban egyébként is bármiképen bírnánk, vagy Felségünket illetné (idegen 267
