Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)
III. Az Egyetem jelvényei
Másik meggondolásom a következő volt: a süvegbe s talárba öltözött egyetemi méltóságok, lánccal s jelvényekkel a nyakukban ülnek az emelvényen s hátuk mögött magasodnak a pedumok. Valamennyi jelvényt tehát egyszerre látják s így magukon belül is egységet kell alkossanak. Ezen kívül a pedumok számára gyakorlati követelmény az avatásokkor a kézrátevésre való hely biztosítása is. Mindezeket figyelembevéve egybehangoltam az összes jelvényeket s a viseletét is. Sorra véve az egyes jelentősebb kérdéseket, a következő beszámolót adhatom: A rektori boton megtartottam a fáklyát és könyvet tartó női alakot, de megjelenését, lendületes mozgását igyekeztem bizonyos nemzeti sajátosságokkal megeleveníteni, eltérvén a szinte kötelező klasszicista, vagy barokk hagyományoktól. A dékáni jelvényeknél az addig szokott női alakok helyett taláros férfialakok tartják a kari jelvényeket. Ugyanabban a talárban vannak, amelyet a pedumok előtt ülők viselnek. A talárnál igyekeztem a talárszabást egyesíteni a keleties kaftánviselettel, amelyet a török idők ismét felelenítettek a magyarságnál. Nem lett volna célszerű felölthető viseletét tervezni, mert az egymást váltó rektorok és dékánok különböző termete miatt a legnagyobb nehézségek keletkeztek volna. A láncon a barokkos vonalvezetésbe kitűnően beleillett honfoglaláskori mintakincsünk üteme s így ezt használtam fel. Technikailag semmiféle nehezebb feladatot nem jelentenek vázlataim. Gondoltam a sodronyzománc alkalmazására is, hogy ezt a nagymúltú magyar ötvöstudást ismét felelevenítsük, de jelentősen megdrágította volna a munkát s ezért elhagytam ezt a lehetőséget és maradtam a rekeszzománc itt-ott való felhasználásánál. Apróbb megjegyzéseimet közvetlenül a vázlatok mellé írtam. Mivel rajzaim inkább rajzban megfogalmazott hozzászólások, sehol se adtam pontos méretet, vagy véglegesen lekötött, részletes kidolgozást . . . Feladatomat valóban csak az ötvösnek nyújtandó tanácsadásnak fogtam fel . . . " (EL.11) 1981. növ.napl.sz.) Az új jelvények az Iparművészeti Vállalat Ötvös Stúdiójában ezüstből, 90 ezer forintos költséggel, 1960. május 3-ra készültek el, (EL.Rhi.779 és 1085/1960.) László Gyula alapgondolatát csak részben követték, a gerezdes buzogány megoldása helyett pl. a levelekké stilizált ötágú csillagdíszeket alkalmazták, amely a jelenkor történeti változását tükrözi. Az elkészítésénél az Egyetem új szervezeti felépítését is figyelembe kellett venni. A változást kifejezik a jelvények jelképei, ábrái is. Ezúttal négy pedum és lánc készült, melyek leírását a következőkben adjuk: A rektori jogar öt mezőre osztott gömbjét kehely alakra formált liliomlevelek tartják. Az öt mezőben, melyeket stilizált csillagok ág-koszorúja fog egybe, a következő ábrák láthatók: 1. Négyzetes vörös zománcos alapon az állami címer az Egyetem állami jellegét, 2. négyzetes vörös zománcos alapon egy nyitott könyvön a fáklya a tudományt szolgáló Egyetemet szimbolizálja, a 3., 4. és 5. négyzetes vörös zománcos mezőben a kari címerek láthatók, éspedig: a hegyével felfelé fordított palloson a mérleggel a jogi karé; egy nyitott könyvön álló, kiterjesztett szárnyú bagoly a bölcsészkaré; végül egy csukott könyvön földgömb és egy lombik három csillaggal a természet- tudományi karé. A gömb tetején kerek talpazaton egy női szobrocska áll, jobb kezében könyvet, baljában, pedig magasra emelt fáklyát tart. A szobrot tartó talapzaton 66
