Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)
III. Az Egyetem jelvényei
Megemlítjük, hogy valaha megtartották a jogar ünnepélyét is. A jogi kar alapító- levelében a következőket olvashatjuk erről: A tanárok „látogatni fogják az isteni tiszteleteket, s a rectort a többi tanárokkal együtt fogják kisérni ahányszor a jogar ünnepélye lesz; annyiszor teszik majd le a hitvallást, ahányszor az akadémia többi tanárai". (Margitai: 81.) Erre vonatkozóan több adatot nem találtunk. Arra következtettünk, hogy a jogar ünnepélye tulajdonképpen a karok védszentjeinek az emlékezete volt. Ezzel köthették ecjybe a szeplőtelen fogantatás hitére (valószínűleg a kari pedumokra helyezett újakkal) tett, évenként megismételt tanári esküt. A jogi kar védszentjének ünnepét 1697-ben nagy pompával rendezték meg. Itt találkozunk először azzal, hogy a védőszentek ünnepén minden évben a tanulók egyike tartott szónoklatot és az ünnepély költségét is fizetni tartozott, mely néha 100 aranyra rúgott. Amikor nem akadt ilyen tehetős tanuló, a káptalan fizette a költségeket, kb. 20-30 forintot. A védszentek ünnepének 1656-ban elrendelt rendszeres, évenként ismétlődő megölését II.József szüntette meg. (Győry: 66.) Tisztségláncok A bécsi egyetem 1792-ben és 1805-ben (F.Gall: 76, és 28. Tafel), a lembergi pedig 1817-ben kapott az uralkodótól rektori és dékáni tisztségláncokat. Egyetemünk rektora Láng János 1816-ban, nem minden célzatosság nélkül, a király születésnapját fényesebben ünnepeltette, mint korábban, s ez alkalomból a hadirokkantak számára eredményes gyűjtést is rendeztetett. Ennek kedvező hatására számítva Láng rektor elhatároztatta a Tanáccsal, hogy az uralkodót kérjék meg, adjon a Pesti Egyetemnek is olyan „rangfokozatot", amellyel a birodalom többi egyetemei is rendelkeznek, vagyis adományozzon a bécsiekéhez hasonló rektori és dékáni tisztség láncokat nekik is. A kért láncok 1819-ben el is készültek, de azokat az Egyetem praesese csak 1820. május 18-án helyezte ünnepélyesen a rektor és dékánok nyakába, a tanárok és hallgatók jelenlétében. (Fejér: 176.) Az érméket, az áttört mívű láncokkal együtt Johann Baptist Harnisch, bécsi „Kammermedailleur" készítette aranyból. Hasonló láncokat kapott 1826-ban az insbrucki, 1827-ben a gráci, 1837-ben pedig az olmützi egyetem is. Az 1.4 méter hosszú áttört mívű aranylánc mindegyikén arany korona függ, ezen pedig nyolcszögű, vörösre zománcozott arany csillag, melynek belső részén hármas — piros-fehér-zöld — nemzeti színű körszegély vonul végig. Ez zárja magába az egyik oldalán a Ferenc császár mellképével ellátott „Franciscus I. Imp.Aust.Rex. Hung." feliratú aranyérmet. Ennyiben a rektori és a dékáni láncok egyezést mutatnak és csupán abban különböznek egymástól, hogy az arany medál másik oldalán változó szöveg van éspedig: a rektori láncon „Rectori Scientiaarum Universitatis Pestiensis", a hittudományi kar dékánjáén „Facultati Theologicae Scientiarum Universitatis Hun- garicae Pestiensis”, a jogi karén „Facultati Juridicae ... ", a bölcsészeti karén „Facultati Philosophiae ... ", az orvoskarén pedig „Facultati Madicae ... ", továbbá egységesen mindegyiken folytatólagosan „Munificentia Augusti P.P.MDCCCXIX" felirat olvasható. 64
