Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)
V. Az Egyetem és a karok alapítólevele
vevén előbb a minden lehető terheknek kitett alapítványi összegeket, a Szent Ilonáról nevezett földvári apátság javairól megerősített fent említett adományunkon kívül, az itt Béesben az ezerhétszázhetvenötödik esztendő február tizenharmadik napján kiadott más adomány- és alapítólevelünk erejével a gyakran említett királyi egyetemnek adtuk örökadomány és alapítás jog czíinén és megszilárdítván ezzel a javadalmazás alapját és új doktorokat szemelvén ki, teljesen rendeztük azt az egyetemet. De mégis, mivel azután a főiskolák további újjászervezéséről gondolkoztunk és a mi felette kedves Magyar- országunk s a hozzá kapcsolt részek számára az egész tanügy szervezetét kidolgoztattuk s azt azután komoly tanácskozásban uieghányváu-vetvén, az ezerhétszázhetven- hetedik évben királyi tekintélyünkkel is jóváhagytuk, először is a tankerületeknek s maguknak a közintézetekuek is helyes köz- igazgatási elosztására tekintvén, azt a tervet tettük örömmel magunkévá, hogy a mi felette kedves Magyarországunkban és a hozzá kapcsolt részekben a tanügy egységének megóvása végett az összes tudományoknak csak egy egyeteme alapíttassék, az ötlött tehát állandóan szemünkbe, a mire hogy már dicső emlékezetű magyar királyi elődeink Zsigmond és Corvin Mátyás is tekintettek, fentebb érintettük, hogy t, i. az efajta tudományegyetem kevésbbé alkalmasan helyezhető el az ország valami sarkában, hanem hogy azt inkább az ország fővárosában, t. i. a Duna partján, mintegy az ország közepében fekvő szab. kir. Buda városában kell elhelyezni. Л mely tervet annál inkább javaltuk, mivel Pázmány bibor- noknak második Ferdinánd császár és magyar királytól a fent előadottak szerint megerősített alapítólevelében azt a czikkelyt is befoglalva olvastuk, hogy ha az idők folyamiín török járom alól felszabadítván Isten Magyarországot, valami más város alkalmasabbnak látszik az egyetem czéljára, szabad legyen alapítványát az egyetemmel együtt máshova áttenni; a Ferdinánd-féle alapítóoklevélben pedig el van rendelve, hogy ha valamikor ez az ekkép megerősített egyetem Magyarország más helyére tétetik át, a turóczi jövedelmekből se hág} assék több a nagyszombati kollégiumnak, mint a mennyi annak közepes ellátására elegendő lesz. A fen- maradó rész pedig adassék az áthelyezendő egyetem tömegéhez stb. Melyek mind világosan azt bizonyítják, hogy szab. kir. Nagyszombat városa nem más indokból választatott, mint hogy azokban a gyászos időkben nagyobb biztosság szereztessék a tanulóknak, mely nyomós okoknál fogva eleink nagylelkű példáitól is buzdítva, azonkívül a nekünk e czélból előterjesztett egyéb más indokokból is elhatároztuk, hogy ezt az azelőtt Nagyszombatban létezett egyetemet Budára, az ország fővárosába átteszszük és a mi királyi palotánkba helyezzük el, és miután nem megvetendő összeget adtunk ki, részint új épületek emelésére, részint pedig a már megvoltaknak átalakítására s a belső fölszerelésre, ezt az áthelyezést is szerencsésen végrehajtottuk s mindent abba a tökéletes állapotba hoztunk, a melyre a helyes tanulmányok czél- jából törekedtünk. Mindezekhez még azt az egyetemet a nemes ifjaknak a nevünkkel kitüntetett s általunk igen bőkezűleg alapított, rendeletileg beléje kebelezett intézetével kapcsoltuk egybe szerencsés összeköttetéssel ugyanazon királyi palotánkban; hogy pedig ugyanezen alkalommal a helyesen szervezett egyetem által a tanügyről is. a mennyire lehetséges, a lehető legjobban gondoskodjunk, ennek intézményét az általunk kegyesen jóváhagyott tanulmányi rendszerrel különösen körülirattuk, melynek értelmében tehát a tanácsot az elnökből és az egyes karok igazgatóiból, kik mindig általunk és magyar királyi utódaink által fognak kineveztetni, alkottuk meg, melynek kötelessége a mi legmagasabb nevünkben általában a közvetlen felügyeletet és igazgatást magára az egyetemre, annak akadémiai tanácsára, a karokra s azokra a többi járulékokra, a melyek az egyetem testéhez tartoznak, a fent irt rendszabás és a később kiadandó kegyes királyi rendeletek szerint gyakorolni és felügyelni arra, hogy mindenek az állam czéljaihoz legyenek alkalmaztatva, mindaz- által az ugyanazon egyetemet megillető és 261
