Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)
II. Az Egyetem szertartási szokásai és alkalmai
Az új rektor a székfoglalójában többnyire a szakterületén elért eredményeit ismertette, de szólhatott általános — pl. oktatáspolitikai, nevelési, egyetemtörténeti stb. — kérdésekről is. Lényegében ez a gyakorlat érvényesül ma is. A székfoglaló és egyéb ünnepi beszédek 1860-tól 1948-ig nyomtatásban a Rektori beszédek című sorozatban jelentek meg, 1954-től pedig az Értesítőben látnak napvilágot: Az új tanárok beiktatása A jezsuita-korban az új tanárok beiktatása abból állott, hogy a teológiai fakultás dékánjának kezébe hitvallást és esküt tettek a boldogságos szűz szeplőtelen fogantatásának védelmére. Erre III. Ferdinánd 1656. december 2-án kiadott rendelete kötelezte először az Egyetem rektorát, kancellárját, az egész tanári testületét és az akadémiai fokozatokra felavatandókat is. Az esküt évenként december 8-án ünnepélyesen kellett megismételni. (Pauler: 1880, 15-16.) Abból a célból, hogy az Egyetem egyházi jellege teljesen megszűnjék, II. József 1782-ben az eskü helyébe bevezette az ünnepélyes fogadalom (spansio) tételét. A tanárok ünnepélyes beiktatása a következőképpen történt: Az új tagot a dékán csengettyűjének hangjára a pedellus bevezette a kari tanács üléstermébe, ahol a kar ösz- szes tanárai jelen voltak. A dékán beszédében méltatta az új tanár érdemeit, közölve a kar felvételre vonatkozó határozatát. A jelölt köszönetét mondott, majd a dékán felhívására jobb kezét a kari díszbotra téve, a kari jegyző által felolvasott szöveg szerint fogadalmat, illetve esküt tett az egyetemi vezetők tiszteletére, vállalt feladatainak maradéktalan végrehajtására és a hivatali titok megtartására, 1804-től pedig arra is, hogy nem tagja semmiféle titkos társaságnak. A fogadalom után a dékán kezet-fogott az új társtaggal ,,a testületbe fogadlak" szavakkal. Majd kijelölte számára a karban az ülőhelyét is. A beiktatásról pedig oklevelet adott. (DNFP). Az új tanárok beiktatásának szép hagyománya még a két világháború között is elevenen élt Egyetemünkön. Erről a kari tanácsok jegyzőkönyvei tanúskodnak, melyekben a beiktatást részleteiben is megörökítették. 1945 után az új tanár csupán a dékán jelenlétében tett esküt. Ez az ünneélyességétől megfosztott szokás, 1953-ig volt érvényben. Jelenleg a kinevezési okmányokat a professzoroknak a Miniszter, a docenseknek a rektor adja át szolid ünnepélyességgel, eskütétel nélkül. A rektor a tanévnyitón ismerteti a kinevezettek — az esetek többségében az előléptetettek — névsorát és a nagy nyilvánosság előtt köszönti őket az Egyetem vezetése nevében. Aki azonban először áll munkába, annak a 38/1972. (XII.27.) MT.sz.r.9.§-a értelmében „a kinevezés közlésétől számított tizenöt napon belül, hacsak a kinevező eltérést nem engedélyezett, esküt kell tennie. Ennek elmulasztása esetén a kinevezés hatályát veszti. Az eskütétel előtt a dolgozó nem állítható munkába". 21
