Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)

V. Az Egyetem és a karok alapítólevele

AZ EGYETEM ÉS A KAROK ALAPÍTÓLEVELE V. Egyetemünk és karainak alapítását egy-egy íráshoz, oklevélhez, okmányhoz köt­jük. A feudális korban az alapítólevél fontos okirat volt, hiszen abban az alapítók az Egyetem működésének anyagi feltételeiről is intézkedtek. Ma ezek az íratok nem csak emlékek, művelődéstörténeti ritkaságok, hanem az Egyetem legbecsesebb hagyatékai is. Több egyetemtörténeti munkában jelentek meg nyomtatásban ezek az okmányok. Magyar nyelvű fordításuk is ismert, csak nehezen hozzáférhető. Közülük az öt legfon­tosabbat, fakszimilében, most először adjuk közre, mellékelve hozzájuk a magyar szö­veget is azzal a céllal, hogy az Egyetem története iránt érdeklődőknek segítsünk, a ku­tatók munkáját megkönnyítsük és e ritka kincseket védelmezzük. 1. Az Egyetem alapítólevele két példányban készült. Pázmány Péter írta alá mindkettőt, 1635. május 12-én, a pozsonyi rezidenciájában. Az egyik példányt Bécsbe küldte a királyi jóváhagyás céljából. Ez a példány jelenleg az Országos Levéltárban, az E. 152. Acta Jesuitica Coll. Tyrnaviense 8/26. jelzet alatt megtalálható. A másik pél­dány az Egyetemen maradt. A Jezsuita-rend feloszlatását (1773) követően a magyar királyi Udvari Kamarai Levéltárba került. Innen az Egyetem 1863-ban kapta meg ezt a példányt (Pauler: 1880. 5.lap 3. sz. jegyzet), amelyet a második világháború végéig a rektor őrzött. A háborús körülmények miatt, talán 1944. decemberében, az Egyetem alapítási és egyéb régi irományait, vaskazettában az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában helyezték letétbe (EL. RH. 855-03-42/1952.), melyek jelenleg is ott találhatók. Az alapítólevél egyetemi példányának mérete: 44x65 cm. Bőrből készült, mely­nek egyik oldalára latin nyelven írták a szöveget. A szöveg alján Pázmány Péter aláírása olvasható. A diplomán fehér-piros-sárga-kék színű selyem zsinóron tojásdad alakú, viaszba nyomott kardinálisi pecsét függ. A pecséttartó zsinór színei: a fehér a rektor, a piros a hittudományi, a sárga a jogi, a kék pedig az orvosi kar jelképeivé váltak. A böl­csészkar barna színét, nem tudjuk, minek alapján választhatták ki. Az oklevél szövegét közli: Fejér: VI.a.15-17.; Török: ll.r.140-142.; Egyetemi Okmánytár 11-12.; Pauler: 1880. Függ.l.sz.; Margitai: 44-51.; Contre-mémoire du gouvernement royal Hongroisetc. Bp., 1933. 93. 2. II. Ferdinánd császár és király 1635. október 8-án kelt diplomája az Egyetem alapításának jóváhagyásáról szól. Ennek az oklevélnek csak egyetlen példánya ismert. A Jezsuita-rend feloszlatása után kerülhetett a magyar királyi Udvari Kamarai Levél­tárba. Innét 1863-ban kapta vissza az Egyetem. (Pauler: 1880.7.lap.1. sz. jegyzete). 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom