Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)

I. Az Egyetem és fekultásai elnevezésének, címének változása

magyar királyi tudományegyetem; latinul: Regia Scientiarum Universitas Hungarica Budapestinensis". (Margitai: 29.)

Egyetemünk az Őszirózsás Forradalom, majd pedig a Tanácsköztársaság idején — 1918 novemberétől 1919 augusztusáig - BUDAPESTI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM néven szerepelt. Az orvoskar tanácsa 1918. november 26-i ülésén ellenezte a változtatást, azzal érvelt, hogy „semmi szükség sincs az egyetem jelvényeinek, címerének, elnevezésének megváltoztatására, ellenkezőleg: a história emlékek tiszteletben tartására van szükség". (Győry: 747.) Ám a Közoktatásügyi Miniszter 14490/1918. sz. ügyiratában elrendelte, hogy a felterjesztésekben, átiratokban, kiadványokon, hivatalos ügyiratokban és címzésekben a „királyi" jelzőt mellőzzék.

A Tanácsköztársaság bukása után, a Horthy-korszak elején visszatértek az 1873-as elnevezéshez, tehát az Egyetem neve ismét Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem. Közben az Egyetem Tanácsa kezdeményezte az alapító Pázmány nevének felvételét. A Vallás-és Közoktatásügyi Miniszter 153425/1921 .IV.sz. leiratában közölte, hogy a Kormányzó 1921. szeptember 1-én kelt engedélyével hozzájárulta névváltoztatáshoz, tehát ettől kezdve BUDAPESTI KIRÁLYI MAGYAR PÁZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEM néven szerepelt Egyetemünk a felszabadulásig.

1945-ben, a királyság eltörlése következtében az Egyetem neve PÁZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEM-re rövidült. Az Egyetemi Tanács 1950-ben azonban úgy vélte, hogy Pázmány neve nem fejezi ki azt a nagy változást, társadalmi átalakulást, amely a felszabadulást követően az országban végbement. Ezért javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1950. évi 35. törvényerejű rendeletével hozzájárult, hogy Pázmány nevét, az Egyetem világhírű tudós professzora és volt rektora, Eötvös Loránd nevével cseréljék fel. Egyetemünk hivatalos neve, 1950. szeptember 17-e óta: EÖTVÖS

LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM. Rövidítve: ELTE. A külföldre küldött leveleken a „Budapesti" jelzőt is használja Egyetemünk.

Pázmány alapítólevelében úgy intézkedett, hogy a Jézus-társaság, melyre az Egyetemet bízta, köteles „a jelen ezerhatszázharmincötödik esztendőben egy bölcsészeti tanfolyamot (cursus) megnyitni, a következő években pedig fokozatosan három bölcsészeti tanfolyam legyen, az erkölcstannal és számtannal együtt a scholastica két tanárával. Azon-felül legyen ezen egyetemen a szentírásnak egy magyarázója, egy másik a jogi eseteknek, egy harmadik a vitáknak és úgyszintén a szent nyelvnek tanára". (Margitai: 49.) Ez gyakorlatilag az alapozó tárgyak oktatására hívatott bölcsészeti és az arra épülő hittani kar felállítását jelentette. Ugyanakkor arról is intézkedett, hogy a gimnáziumi osztályok, mint a művészetek kara (facultas artium) kapcsolódjanak az Egyetemhez. (Pauler: 1880.9.) Ez utóbbi azonban a középfokú oktatásnak felelt meg, nem tekinthetjük tehát valóságos fakultásnak.

A harmadik, a jogtudományi kar 1667-ben létesült. A negyedik, vagyis az orvosi kar felállítására pedig csak 1769-ben került sor. Az európai universitásokhoz hasonlóvá, tehát négy fakultású teljes és valóságos tudományegyetemmé csak ekkor vált intézményünk.

11