Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)
I. Az Egyetem és fekultásai elnevezésének, címének változása
I. AZ EGYETEM ÉS FAKULTÁSAI ELNEVEZÉSÉNEK, CÍMÉNEK VÁLTOZÁSA A történeti bevezető helyett célravezetőbbnek találtuk, ha elöljáróban az Egyetem és a karok nevének, címének változását az alapítástól napjainkig végigkövetjük. Magyarországon a Műegyetem (1871), illetve a kolozsvári tudományegyetem alapításáig (1872) az EGYETEM azt az egyetlen intézményt jelentette, amelyet Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek 1635. május 12-én kelt oklevelében Nagyszombatban (ma Csehszlovákiában Trnava) alapított. Az alapítás óta, költözése és átalakulása következtében elnevezése és címe is többször változott. Az alapító a két karúnak (hittudományi és bölcsészeti) tervezett egyetemét, II. Ferdinándhoz 1635. március 29-én írott előterjesztésében „Universitas Ungarica"- nak (magyar egyetem) mondja, de tudjuk, hogy eredetileg az egyetemet „Pontificia (pápai), vagy Apostolica (apostoli) Universitas"-nak szerette volna elnevezni. (Frak- nói: 1868-1872. III. 163-164.). Ezzel a tervével azonban felhagyott, mert a pápa, minthogy a jogi és az orvosi kar hiányzott, a nagyszombati főiskolát az egyetemek kiváltságaival felruházni vonakodott. (Pauler: 1880.6.). Az alapítólevelet jóváhagyó, 1635. október 8-án kelt királyi oklevélben ARCHIEPISCOPALIS UNIVERSITAS (érseki egyetem) elnevezéssel szerepel, ezt tekintjük tehát Egyetemünk első hivatalos nevének. Ám ezt az elnevezést a gyakorlatban nemigen használhatták, mert már első pecsétjén „Patrona Hungáriáé, Mater Universitatis Tyrnaviae" körírat olvasható, és legrégibb matrikulájának második lapján is némi módosítással ez látható. (Fraknói: 1866-168.). A köznapi szóhasználatban tehát „Nagyszombati Egyetem” volt. Mivel Pázmány az irányítást a jezsuitákra bízta, előfordult, hogy „jezsuita egyetemként" is emlegették. A jogi kar (1667) alapítólevelében felváltva „nagyszombati akadémia”, „nagyszombati egyetem”, „Pázmány-féle akadémia" elnevezéssel is találkozunk. Lényegében azonban mint „Nagyszombati Egyetem" volt ismert а XVIII. század 70-es évtizedéig itthon és külföldön egyaránt. Mária Terézia az 1769. július 17-én kelt diplomájában emelte királyi rangra Egyetemünket, de csak az 1780. március 25-én kiadott Diploma Inaugurale nevezi először REGIA UNIVERSITAS BUDENSIS (Budai Királyi Egyetem) néven, amely már jelzi új jogi státuszát és megváltozott székhelyét is. Tudjuk, hogy Egyetemünk 1777-ben költözött Budára, de 1784-ben a jogi, az orvosi és a bölcsészeti kart Pestre, a hittudományi kart pedig Pozonyba helyezték át. Egyúttal II. József 1784. szeptember 15-én azt is elrendelte, hogy az egyetem pecsétjein ne a „Pestiensis" helymegjelölés alkalmaztassák, hanem helyébe a „Hungarica" szó tétessék. (Pauler: 1880.200.). Egy 1790-ben kelt egyetemi előterjesztésben a „Pesten lévő Tudományok Magyar Universitasa” is szerepel. Csakhogy ekkor a „magyar" név csupán a földrajzi hovatartozás meghatározására szolgált, hiszen a tannyelv a latin, illetve II. József rendelkezése folytán rövid ideig a német volt. 9
