Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

1. Előzmények az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum alapításáig

hazának." ^ XI. Rákóczi Ferenc már 1706-ban irt "Responsio"- jában körvonalazta a hazai oktatásügy ilyen irányú reformjának szükségességét, amelynek megvalósítására majd. csak az I. Ratio Educatlonls tesz kísérletet, sőt a műszaki felsőoktatás területén a megvalósitás а XVIII. sz. végére marad. Rákóczi 1706- ban Így irt: "A műveltség feltételéhez tartozó többi tudományoknak, a földrajz, mathematica, arithmetica, főleg a nálunk oly fontos kaptonai építészetnek, a haditudományoknak, geometriának... s egyebeknek ... neveik is ismeretlenek gymnasi- umainkban, jóllehet épp ezek a legvirágzóbb államokban, s a leghíresebb akadémiákon a haza nagy hasznára elő szoktak a- datni ..." ^ A szabadságharc néhány esztendeje alatt azonban

II. Rákóczi Ferencnek nem volt lehetősége új művelődéspolitikai elveinek valóraváltására.

Németországban a píetizmuson alapuló oktatási rendszer és a természettudományok gyors fejlődése szükségszerűen vezetett az erősödő városi polgárság igényeit jobban kielégítő reáliskolák alapításához. А XVIII. sz. eleji ilyen iskolaalapítási kísérletek után 1747-ben, Berlinben felállítják az első "gazdasági és matematikai reáliskolát" amelyet Nagy Frigyes már királyi reáliskolának ismer el. Ezen oktatási intézmények még nem műszaki főiskolák voltak a szó mai értelmében, hiszen kezdetben inkább középfokú oktatást végeztek, de előkészítették a természettudományok egyetemi szintű tanítását, s egyben azok szakoktatását is. Nyugat Európa különböző országaiban nagyjából ezzel egyidőben alakultak meg az első műszaki jellegű, oktatási intézmények, amelyek ugyan még nem-6 -