Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

1. Előzmények az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum alapításáig

11

га 1717-ben került sor, s 1718 elején Willenberg az előadásokat is megkezdhette, kezdetben - és még hosszú ideig - saját lakásán.

A kétéves kurzus beindulása után minden esztendőben 24 diák tanult a birodalom ezen legkorábbi polgári mérnökképző intézetében. ^0// A prágai mérnök iskola a későbbiekben egyre erőteljesebben fejlődött, de technikai főiskolává csak а XIX. sz. elején alakult át. Willenberg első előadásait a földmérés témaköréből tartotta, később az intézet fejlődése során Prágában egyre színvonalasabban oktatták - a speciálisan cseh iparágak /üvegipar, fémkohászat/ érdekeltsége következtében - a kémiai tudományokat.

A Kumpendorfí hadmérnökképző intézet

A természettudományos ismeretekkel rendelkező szakemberekre azonban nemcsak a fejlődő iparágaknak, de a hadseregnek is szüksége volt. A képzett hadmérnökök hiánya már a törökök elleni háborúk idején megmutatkozott, s Savoyai Jenőnek, a kor kiváló hadvezérének sürgetésére 1717-ben fel is állították a csá12/

szári és királyi hadmémökképző intézetet Gumpendorfban.

Ebből az intézményből fejlődött ki a későbbi bécsi Hadmérnöki Akadémia, és а XVIII. században, de még a következő század elején is a birodalom talán legjelentősebb műszaki felsőoktatási intézményének számított.

Katonai jellege természetesen meghatározta oktatásának