Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

1. Előzmények az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum alapításáig

- 9 A természettudományos és műszaki törekvések kezdetei a Habsburg: birodalomban és Magyar országon а XVIII, szazad első felében

А XVIII. sz. első felében minden akadaly elhárult az elől, hogy a feudális abszolutizmus rendszere Magyarországon is kiépüljön, természetesen az ország bizonyos alkotmányos, rendi kiváltságainak fenntartásával. Nem sokkal a szatmári béke után az utolsó, korábban még török hódoltság alatt maradt területek is felszabadultak. A jelentős területi gyarapodást felmutató Habsburg birodalom egyes tartományai között azonban elsősorban gazdasági értelemben óriási különbségek mutatkoztak. A nemrégiben, vagy újonnan felszabadított magyar területekhez képest az örökös tartományok gazdagabb, virágzóbb városokat mondhattak magukénak erős, vagy erősödő polgársággal és legalábbis közép-európai méretekben eléggé fejlett iparral és kereskedelemmel. Ugyanezek a városok persze jóval elmaradtak a nyugat európai, elsősorban az angol és francia városok fejlettségétől. Természetesen a birodalom Lajtán túli tartományai között is mutatkoztak jelentős különbségek, igy az akkor még Habsburg kézen levő Szilézia volt a legfejlettebb, de a magyar területekhez képest csaknem mindegyik örökös tartomány előbbre járt a gazdasági fejlődésben.

A század első felében Ausztriában az oktatás még egyértelműen az egyház monopóliuma volt, igy azok a természettudományos törekvések, amelyekről a német protestáns egyetemek esetében szóltunk az osztrák iskolákat, illetve főiskolákat ekkori-