Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 74 redetl bárom évről két évre csökkent. Az egyetemi programokban ettől kezdve, egészen az intézet megszűnéséig, már a "cursus biennalis" megnevezéssel találkozhatunk. A Bölcsészeti Kar tanulmányi ideje még többször változott а XIX. sz. első felében, de ezek a változások a mérnöki tanfolyam idejét már nem érintették.

A Közoktatási Bizottság munkálatai

A korábban említett rendszeres bizottságok közül elsősorban a Közoktatási Bizottság munkálataira kell figyelmet fordítanunk, hiszen az Institutummal kapcsolatos kérdések ennek tárgyalásai során kerülhettek előtérbe. Elöljáróban meg kell Jegyezni, hogy ennek a bizottságnak a felállítása is már bizonyos értelemben az ellenzéki mozgalom nagy sikere, hiszen a tanügyet az udvar eddig is, és mint látni fogjuk a későbbiekben is, a királyi felségjogok körébe tartozónak Ítélte és szabályozásának Jogát kizárólag magának tartotta fenn. Ez a kér- dés 1790-től egészen 1848-ig a magyar oktatásügy alapvető Jogi problémája, amely a reformkor idején is szinte mindegyik országgyűlésen előkerül, és mint ezt is látni fogjuk e Jogi probléma szorosan kapcsolódik a Műegyetem felállításának kérdéséhez is,

1790 végén az udvar, illetve az Államtanács, csak hosz- szabb vita után egyezik bele az említett bizottság felállításába. ^-36/ A Deputatlo Litteraria elnöke Ürményi József lett,