Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 55 ­gosan nagy érdeklődés is mutatja, az Instltutum Geometrie um, létrehozása idején valódi és országosan mutatkozó igényt elé­gített ki. Szó esett már arról, hogy a rendelet a Bölcsészeti Kart, pontosabban annak igazgatóját, Makó Pált bizta meg az intézet tantervének, illetve órarendjének részletes kidolgozásával. Makó 1782. november 7-én terjesztette az Egyetem Tanácsa elé javaslatát, jelezve egyben az intézet oktatási rendjével kap­csolatos - az imént nagyobbrészt említett - néhány nehézséget. A Tanács Makó javaslatait egyetértöleg terjesztette fel a Hely­tartótanácshoz. 93/ A Tanulmányi Bizottság 1782. december 10. ülésén tárgyalta az előterjesztést, és Makó tan- es óratervét,- amely szigorúan követte a királyi utasítást - elfogadta és felküldte a Kancelláriához, 9V amelynek jóváhagyása után a Helytartótanács 1783. január 28-án kelt leiratával életbe lép­tette a Makó Pál féle tanrendet. 95/ A tanrend, amelyben részletes órabeosztast is olvashatunk, a következőképpen épül fel: /Lásd még az 1. sz. összehasonlitó táblázatot/ Az I. évben az alkalmazott matematika tanára, vagyis az intézet igazgatója távolság és magasságmérést, valamint szin­tezést ad elő a szükséges rajzkészitéssel és terepgyakorlatok­kal egybekötve, összesen heti 9 órában. Ezen belül az első fél­évben több elméleti oktatás lesz, mig a második félévben több a gyakorlati foglalkozás. Az Egyetem fizika professzora heti 2 órában mechanikát ad elő, ezenkívül a hallgatóknak legkevesebb heti 10 óra rajzkészitésl gyakorlaton kellett részt venniük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom