Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 54 hidrotechnika, a mechanika és a mezőgazdasagtan szigorlati tárgyak, de kérdéses volt, hogy felsőbb matematikából kell-« vizsgázniuk a jelölteknek. Az egyes tárgyakból a szigorlatot külön- külön lehetett letenni, akár több hónapos időközökben. A felsőbb matematika ugyan nem lett szigorlati tárgy, de a Helytartótanács már 1796-éan úgy rendelkezett, hogy a mérnöki szigorlatokon a mathesis sublimior professzorának is jelen kell lenni- e. 7 A kiadott mérnöki okleveleken - amelyeken a szigorlati

tárgyakat feltüntették - 1848 előtt nem találkozunk a felsőbb 9o/ ,

matematikával, csupán az abszolutizmus idejen kiadott u- tolsó okleveleken szerepel e tárgy szigorlati anyagként.

Az Institutum Geometricum felállitásának értékelésekor e fenti negativ jelenségeket sem hallgathattuk el, összességében korábban már kifejtett - hasznos intézkedései érvényesültek inkább. A nehézségek, mint mér emlitettük, kisebb mértékben az 1780-as évek végén, majd ettől kezdve egyre erőteljesebben, különösen a századforduló utón mutatkoztak. Az akkori problémák felmerülésében azonban az eddig érintetteken túl már más tényezők is közrejátszottak, melyekről később szó lesz. 1782-ben az intézet iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg, ami a hallgatók kezdeti létszámának alakulásában is megmutatkozott. Az első tanévben 15, a másodikban 39, a harmadikban pedig már 49 hallgatója volt az intézetnek. ^2/ Igaz, hogy a növekedést az új évfolyamok beindítása is adta, mégis a későbbi hallgatói létszámok ismeretében a fenti számadatok feltűnően magasak. Nyilvánvaló, hogy az intézetbe jelentkező, de felvételt nem nyertek száma az, előbbieknél jóval magasabb volt. E viszonyla-