Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 46 ­sze annyi könnyítést; engedélyezett, hogy a legelső alkalommal a felvételizőknek nem kell igazolniuk, hogy a bölcsészeti tan­folyamot úgy végezték, hogy előzőleg már jelezték volna a mér­nöki pályára való készülésüket. A mérnöki tanulmányokat támogató ösztöndijakkal kapcsolat­ban az utasítás a tanulmányi alapból 800 forintnyi ösztöndíj szétosztására nyújt lehetőséget évenként. A szétosztás módjáról is történik intézkedés. Négy darab, egyenként 200 forintos ösz­töndíjat lehet kiadni, méghozzá a Bölcsészeti Kar igazgatójá­nak és az intézet vezető tanárának, az alkalmazott matematika professzorának javaslata alapján. Lehetőség van kisebb összegek adományozására is, hogy igy több hallgató részesülhessen ösz­töndíjban. A rendelet egyébként az intézet megnyitásakor egye­lőre csak 400 forintnyi összeget folyósit, a másik 400 forintot a következő tanévekben jelentkező tehetséges fiatalok számára tartalékolva. Az oktatás rendje, a tantárgyak felosztása, a szigorlatok Mint említettük, az Institutum Geometricum oktatási rend­jét kezdettől fogva három évesre tervezték, amit a rendelet e- lőkészitése során az Egyetem is egyértelműen támogatott annak ellenére, hogy ez a felosztás nem egyezett meg a Bölcsészeti Karon ekkor még - 1753 óta - meglévő kétéves oktatási renddel. A hároméves beosztás mindenképpen indokolt, mind az előadandó tárgyak, tudományágak nagy száma, mind pedig a hatásos gyakor­

Next

/
Oldalképek
Tartalom