Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
4 2 zonyos, hogy az Intézet a SO-as évek végén - mint látni fogjuk - igy is válságba került, de fennmaradása - lévén a Bölcsészeti Kar része - mégsem forgott veszélyben. A takarékosság szempontja egyébként sem lehetett elsődleges, mert igaz ugyan, hogy az intézet felállításához nem kellett új tanárokat kinevezni, s új eszközökről is csak kis mértékben kellett gondoskodni, de ugyanakkor a rendelet a tanulmányi alap terhére ösztöndíjakat alapított a mérnöki tanfolyamot végző szegényebb diákok segélyezésére. A kormányzat számított a birtokosok támogatására is, hiszen azoknak is érdekükben állt, hogy birtokaikon jól képzett szakembereket alkalmazzanak: "nem kételkedik Őfelsége, hogy az ország nagybirtokosai . közül kiknek ilyen mérnökökre szükségük van, számosán lesznek, akik ... embereik közül az ezen tudományra termetteket a tanfolyamra fel fogják küldeni, állami ösztöndíjak hiányában sajátjukból segélyezik ..." Az Institutum látogatását ösztönző rendelkezések sorába tartozik még annak jelzése, hogy az uralkodó kilátásba helyezte: a legkiválóbb hallgatók közül egy vagy két fiatalt államköltségen külföldre fognák kiküldeni, ahol a hidrotechnika és a mechanika területén magukat tovább tudják képezni. ^S// A rendelet, s a hozzá csatolt "Instructio" természetesen az intézet oktatási rendjét, a felvétel módját, s egyéb fontos szervezeti kérdéseket is igen részletesen tanulmányozott. Az Institutum Geometricumot az alapitó rendelet hároméves továbbképző tanfolyamként állítja fel. A rendelet szövegében: ideo cursum Repetitionis earundem Disciplinarum penes Uni-
