Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 39 lékleteként az Institutum Geometrioum részletes működési sza, . 71/

balyzatat is. ' '

Nézzük meg részletesebben mit jelentett tehát az Institutum Geometricum felállítása, s miért lett e rendelet kiadásának időpontja korszakhatár a magyar műszaki felsőoktatás történetében?

A rendelet szövegét olvasva az Institutum Geometrioum a- lapitásán kivül még egy hasonlóan fontos részt találunk, nevezetesen azt, melyben Magyarországon először mondják ki - méghozzá királyi rendeletben -, hogy nyilvános mérnöki állásra o- lyan személy alkalmazható, aki az előirt matematikai tanulmányoknak mind elméletéből, mind gyakorlatából Budán az Egyetemnél nyilvános vizsgát tett és megfelelőnek Ítélve, törvényes bizonyitvényt szerzett.

Az intézet alapításán kivül, a fenti alapelv kimondása adja II. József rendelkezésének óriási jelentőségét. Már előzetesen hangsúlyozni kell, hogy a királyi leirat mintegy betetőzése annak a fejlődésnek, amely a műszaki szakoktatás területén а XVIII. sz. második felében végbement. A rendelet fő újdonsága, hogy a szakoktatást - a korábbi kezdeményezéseket folytatva, de elsősorban továbbfejlesztve - egyetemi szintre emeli, e tekintetben megelőzve a többi, gazdaságilag fejlettebb európai országot is. Emellett a többször említett alapelv kimondásával célt és értelmet is nyer az előző intézkedés, vagyis az Institutum Geometrioum megalapítása, hiszen a mérnöki pálya ettől kezdve egyetemi végzettséghez van kötve. Hogy ez az alapelv mennyire fontos része a királyi elhatározásnak, azt az is mu-