Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 23 -54 / Ъ 5/ .

András, ^ 7 Kempelan Farkas es mások, addig a század vége felé, de különösen а XIX. századra egyre jellemzőbb lesz a szakértelmiség kialakulása. Természetesen polihisztorokkal a századforduló táján, s utána is találkozhatunk, de mar nem ők jellemzik az értelmiséget. Az értelmiségi réteg számban is növekszik - kezdetben természetesen lassan - de különösen erősödik szakszerűségében. A meghatározott irányú, és minél magasabb szintű szakképzettség egyre fontosabb jellemzője lesz a hazai értelmiségnek is. Bz persze csak tendencia, amelynek e- rőteljes kibontakozását csak évtizedek múlva tapasztalhatjuk, а XIX. sz. első felében. A műszaki értelmiséget is érintő e- zen fontos jelenség gyökereit azonban mar itt, a XTIII. sz. utolsó harmadának döntő gazdaságpolitikai és művelődéspolitikai változásaiban találhatjuk meg.

2, Az Institutum Geometrico-Hydrotechnlcum. az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

A korszak, amelynek történetéhez tartozik az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet működése, a magyar oktatásügy, s különösen a felsőoktatásügy szempontjából ugyancsak átmeneti jellegű. A jezsuita rend feloszlatásától a szabadság- harcig tartó időszakot - amely lényegében egybeesik az Institutum Geometricum fennállásának idejével - az állandó reformok, részben megvalósult, vagy teljesen félretett reformkísérletek jellemzik. Szentpétery "a két Ratio Educationis korá"-