Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

Jegyzetek

- 229 ­merhette Fodor I.m. 71-72. p. és 104-109. p. Kiegészítő a- datokat találhatunk a Diariumban 1792. júl. 20. es egyéb levéltári anyagokban. 113/ OL Ht. C-67 Dep. Lit. Pol. 1793. f. 41. pos. 1-5. 114/ ELTE Könyvtára Kézirattár. Rausch Ferenc kéziratai I-II E-70. sz. 115/ OL Ht. C-141 SRUB Acta 1731. aug. No. 9. 1781. aug. 6-én "Institutlo in usum Geometratum". 116/ A Deputatio Litteraria elnevezés helyett használjuk a Köz­oktatási Bizottság kifejezést a továbbiakban, de természe­tesen mint Kornis Gyula is kifejtette ez a forditás sem fedi pontosan azt a hatalmas témakört, amelyet a Bizott­ság tárgyalásai során érintett. = Kornis i.m. I. köt. 172. p. 117/ OL Regnicolaris Lt N-106 Deput. Reg. In Lit. Lad. 000 Fase. J. No. 3. 118/ Vállas Antal nyilatkozott úgy később Rauschról, hogy a ma­tematika felsőbb teóriáit nem ismerte. Közli: Szénassy Barna i.m. 80. p. 119/ Dugonics 1784-ben jelentette meg magyar nyelvű algebra és mértan tankönyvét, amely ha nem is kiemelkedő alkotás, de nemzeti nyelve miatt mindenképpen úttörő munka. = Dugonics András: A tudákosságnak két könyvei, melyekben foglaltatik a Betűvetés /algebra/ és a Földmérés /geometria/. Pest 1784 . 2, kiadása Pozsony és Pest: 1798. Ennek folytatása: A tudákosságnak harmadik könyve: A háromszögellések /tri­gonometria/. A tudákosságnak negyedik könyve: A csúcsos szelésekről /de sectionibus conicis/ Pozsony és Pest 1798. 12o/ Pl. Decsy Sámuel: Pannónia Fénix, avagy hamvából feltáma­dott magyar nyelv. Bécs 1790. 121/ Kosáry Domokos: Felvilágosult abszolutizmus - felvilágo­sult rendiség = Történelmi Szemle 1976. 4. sz. 719. ?. 122/ Kosáry i.m. 719 p. 123/ Corpus Juris Hungarici - Magyar Törvénytár 1790/67. te. 4. Bp. 1901. 205. Р. 124/ Cornus Juris Hungarici - Magyar Törvénytár 1790/67. te. 7. Bp. 1901. 205. p. 125/ Tudomásom szerint eddig valamennyi feldolgozás ezt a meg- állapitást fogadta el, vagy legalábbis nem állította az ellenkezőjét. Zelovich i.m. 66. p., Zelovioh II. i.m. 55* p. és Fodor i.m. 40. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom