Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

Jegyzetek

- 232 Ingenieurakademia = Mitteilungen über Gegenstände des Artillerie - und Geniewesens, 1918, 49. évi, 1-75. P»> Vidos G.: A magyarság szerepe az Osztrák Magyar Monarchia katonai műszaki szervezetének keretében = Hadtörténeti Közlemények 1941. 135-172. p., Zelovich i.m. 39—42. p.

14/ Vö.: Tárczy Hornoch Antal: Kikoviny Sámuel, a selmeci bá- nyatisztképző tanintézet első tanára = Bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatásunk története 1735-1955 I. füzet Sopron 44. p.

15/ Hagyjelentőségűek voltak a Hell család tagjainak gépészeti találmányai, s később itt szerelték fel a kontinens első gőzgépétj amellyel a selmeci bányát víztelenítették. Vö,:

M. Zemplén Jolán i.m, 301. p. és Faller Jenő: Hell József Károly = Műszaki nagyjaink /Szerk.: Szőke Béla/ Bp. 1567.

II. kot. 9-41. p.

16/ Szilézia elvesztése már 1745-ben a drezdai béke megkötésének esztendejében bizonyossá vált, bár az osztrák örökösödési háború csak 1748-ban ért véget.

17/ Zelovioh II. i.m. 23. p.

18/ Kornis i.m. II. köt. 371. p.

19/ A selmeci Akadémia történetének igen bő és gazdag irodalma van. Egyik régi, de jól használható összefoglalása: Faller Gusztáv: A selmeci bányász- és erdészakadémiának története és jelen viszonyainak ismertetése = A selmeci n.kir. Bányász- és Erdészakadémia évszázados fennállásának emlékkönyve 1770-1870 /Szerk.: Joerges Ágoston/ Selmec 1871.

351. p., továbbá Fauer János: A Selmecbányái magyar királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia története Selmecbánya 1896. 363. p.

2o/ Az intézet kémia oktatására: Szabadváry - Szőkefalvi i.m. 82-94. p.

21/ Szabadváry - Szőkefalvi i.m. 84. p.

22/ Fourcroy jelentését facsimilében és magyar fordításban közli: Szabadváry - Szőkafalvi i.m. 90-91. p.

23/ Az irodalomban egyaránt előfordul a Szene, illetve a Szerapc elnevezés még ugyanabban a munkában is. Vö.: M. Zemplén Jolán i.m. 169. p. és 311. p. Az intézetről legtöbbször mint szempei Collegium Oeconomioumról emlékeznek meg. Magam a Szene név használatát érzem magyar szövegben jogosultnak, bár a Szempoet sem lehet teljesen elvetni, hiszen az egykori földrajzi, illetve statisztikai szakirodalom sem különiti el egymástól egyértelműen a két elnevezést. Vö.: Vályi András: Magyarországnak leírása Buda 1799. III. köt. 352. p. /Szencz, Semptz, Tfartberg/, illetve: Joannes Lipszky: Reper-