Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 203 maradt a testületnek., de 1848 nyarán nagyobb jelentőségű kérdésekben is gyorsan kellett dönteni. Június elején ült össze a tanári kar a részjavaslatok összehangolására, és egy hónap múlva már a Minisztériumban volt a leendő "Müipari Akadémia” részletes és alapos terve.

A tervezet részletesen ismertette a József Ipartanoda addigi szerkezetét, kiemelve annak már említett hiányosságait. A tanárok javaslatai agy sajátosan átmeneti jellegű új intézet felállítására irányultak. A leendő Müipari Akadémia lényegében az Ipartanoda javított változata volt, amely még nem érte el egy korszerű, modern műegyetem színvonalát. Ezt az átmeneti jelleget a tanárok igy határozták meg: "A tervezet szerint át- alakitandott intézet egy Polytechnikumtól abban fog különbözni, hogy egy Polytechnikumnak feladata képezni tökéletes mérnököket, oly gépészeket, kik gépalkotók, constructeurök is lehessenek, tökéletes müipari vegyészeket, s építészeket, kereskedőket, - midőn a tervezett intézetben csak tökéletes mérnökök és kereskedők fognak képeztethetni, gépészek, építészek és vegyészek csak annyira, mennyire ez a honnak jelen körülményeiben szükségesnek találtatik. A József Ipartanodától különbözik any- nyiban, hogy a József Ipartanodában egyedül csak kereskedők ké- peztethetnek, a többi szakosztályok tanulmányai pedig Inkább elméletileg, mint gyakorlatilag adathatván elő, a növendékek elméletileg többet tudhatnak egy mesterembernél, de kevesebbet, sem hogy szakemberek lehessenek, s szakjukból élhessenek."

Az új intézet az anyagi lehetőségek korlátozottsága miatt egyelőre a műszaki tudományoknak csak néhány területén vállal