Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

1. Előzmények az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum alapításáig

- 19 kegyesrendi szerzetesekre kell bízni.

Magyarországon a XVTII. sz. első felében a katolikus oktatási intézmények többsége, elsősorban maga az Egyetem a jezsuita rend irányítása alatt állott. A század első harmadában kezdett tért nyerni nálunk is, a kifejezetten oktató, nevelő céllal alapított szerzetesrend, a piaristák. A rend iskolái

hamarosan nagy népszerűségre tettek szert, 1766-ban már 22

, 25/

gimnáziumuk volt az országban. ' Anélkül, hogy a piarista oktatási rendszer ismertetésébe kezdenénk, annyit feltétlenül el kell mondani, hogy ezekben az iskolákban igen nagy súlyt fektettek a kor modern természettudományának oktatására. A reáliák, a gyakorlati ismeretek tanítása fontos mozzanata volt a felvilágosult abszolutizmus művelődéspolitikájának, igy érthető, hogy a királynő a piaristákra bizta az újonnan felállított gazdasági, kereskedelmi szakiskolát.

A szenei Collegium Oeconomicum egy kisebb megs zütástól eltekintve hároméves tanfolyamként működött. Az intézetbe csak a filozófiai tanfolyamot végzettek kerülhettek, igy az oktatás anyaga már kizárólag reál jellegű volt. 2^/ Az intézet felállítására tett javaslatban lényegében ugyanazokat az érveket olvashatjuk, amelyekkel majd húsz évvel később az Institu- tum Geometricum felállításánál fogunk találkozni. 28// Ez is indokolja azt a megállapitást, hogy a szenei intézet már közvetlen előfutára a szervezett magyar mérnökképzés megindításának. A tanfolyam tantárgyainak vizsgálatakor hasonló eredményre juthatunk. A 3zenci kollégiumban gazdaságtant /mezőgazdasági ismereteket/, kereskedelmi ismereteket - pl. kettős könyv24/