Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 191 lásfc iparügyi vállalkozásokra és védelmére .... de egyet nem volt képes rögtön elé idézni, nem a magyar technikust. Igyekezzék tehát az iparegyesület mütudó individuumokkal megajándékozni a hazát, habár csak egy lesz is egy, vagy két év a- latt." Ennek megfelelően "a rendes oktatók által tartassanak speciális leckék a mechanikának és a chemiának egyes ágaiból ... vagy egyenesen a vasárnapi előadásoknak tárgyai legyenek technikai speciális mesterségek. Ily módon egyéb hasznokon túl még azt is reméljük elemi, hot-.v egyesületünk tanoda! műegyetemi színezetet fognak kapni." /kiemelés tőlem - Sz. L./

E rendkívül figyelemreméltó terveket az Iparegyesület oktatási kérdésekkel foglalkozó választmánya Vállas javaslatai, illetve nyugat-európai útjának tapasztalatai alapján dolgozta ki, 1845- ben tehát az egyesületnek már kifejezett szándéka volt a'hlány- zó Műegyetemet saját kezdeményezésével pótolni. 1844 és 1847 között az iparegyesületi előadások színvonala elérte, sőt meghaladta az 1846-ban megnyílt József Ipartanoda oktatási színvonalát, látogatottsága pedig feltétlenül nagyobb volt. 1846 elején az Iparegyesület már hat előadót foglalkoztatott, s legtöbbjük óráin mintegy 60 fős hallgatóság vett részt. ^5/ zonyosan tudjuk azt is, hogy az egyetemi mérnök hallgatók is részt vettek az előadásokon, elsősorban a vegyészeti és fizikai felolvasásokon. Gelenczei Pál fizika előadásain pl. 1846 tavaszán az Institutum Geometricum 57 akkori diákja közül 15 bizonyosan rendszeresen jelen volt. ^76/

Az Iparegyesület e kezdeményezése persze nem több, mint érdekes adalék a magyar műszaki felsőoktatás korai történeté-