Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 190 csészeti és ezek között mathematicai és természeti tudományokkal tavaly foglalkozott fiatalság a megindított ... leckéket dicséretes szorgalommal, kitartással és valóban nagy számmal" látogatta, remélik, hogy a Kar ösztönözni fogja a diákokat a további előadások hallgatására. ^72/ ^ jégtől kezdve az

egyesület is elsősorban a pesti diákságra számított az előadások hallgatóiként, igy tehát szükségképpen azok kiegészítő képzését végezte, ebben az értelemben akaratlanul is betölteni próbálta azt az űrt, ami az egyetemi mérnökképzés elégtelensége és az önálló Műegyetem felállításának késése miatt a műszaki felsőoktatás területén egyre inkább megmutatkozott. Petzval ugyan kitérőleg válaszolt, de 1844 őszén már maguk a diákok fordultak az Iparegyesülethez azzal a kéréssel, hogy az előadások szervezésénél elsősorban az ő érdekeiket vegyék figyelem37 я/

be. ^ Ebben az esztendőben a felolvasások igen nehezen kezdődtek meg, igy pl. Nendtvích előadásait is kétszer kellett meghirdetni a kezdeti csekély érdeklődés miatt. A következő évben azonban újabb előadókkal mér más tárgyak oktatását is megkezdték és a hallgatói létszám is stabilizálódott, méghozzá nem is alacsonyan, kb, 50-100 fő között.

Az Iparegyesület a negyvenes évek közepén, amikor még az Ipartanoda sem működött egyre inkább a hiányzó felsőbb műszaki szakoktatási intézmény szerepét próbálta betölteni. Ezt a meg- állapitést támasztja elá egy 1845 nyarán Kossuthoz irt beszámoló is az egyesület törekvéseiről. Csanády iparegyesületi jegyző a Védegylet létrejöttére utalva megállapította: "A véd- egyesület teremtett ez országban lelkesedést, hajlamot, párto-