Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására
164 szolutista rendszerét veszélyeztette. Andics Erzsébet mutatta ki, hogy Metternich már az országgyűlés alatt úgy nyilatkozott a magyar ellenzékről, hogy "felforgató jellegű, alkotmányos formákat használ, hogy a kormányt és vele együtt az alkotmányt megdöntse." Metternich, illetve az udvar már 1836-ban gondolt arra az eszközre, amihez csak egy év múlva nyúlt, hogy e- rőteljes, sőt erőszakos fellépéssel próbálja visszaszorítani a fellendülőben lévő magyar reformmozgalmat. Ebbe a politikai koncepcióba semmiféle, a rendeknek tett engedmény nem fért bele, igy a javaslat visszautasítása politikai okokra vezethető vissza. Hozzá kell tennünk, hogy mint az később kiderült, a kormány magával a javaslat lényegével sem értett egyet, mivel ha akart is valamilyen reáliskolát létrehozni, az még nem felsőfokú mérnökképző Intézmény lett volna. Az udvar szerint i- lyen Intézet felállítása Magyarországon még nem volt indokolt. Említettük már, hogy a Politechnikum felállítása ügyében folyó vita az országgyűlés utolsó napjaiban több volt mint egy egyszerű szakoktatási probléma megbeszélése, akaratlanul is a reformellenzék és a kormány közötti politikai összecsapás tárgya lett. Nem véletlen, hogy'a vitában szinte minden számottevő re- forngjolitlkus felszólalt, mások az országgyűlés utáni jelentésükben fejtették ki véleményüket a kérdéssel kapcsolatban. Természetesen most sem akarjuk e jelenséget túlbecsülni, de hatása a Műegyetem létrehozása ügyére mégis igen nagy volt. Ezek után aligha maradt olyan politikus, vagy értelmiségi az országban, aki a Politechnikum dolgáról ne hallott volna, s ha az or— szággyülési vitának más eredménye közvetlenül nem is lett, a
