Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására
- 15* erdészeti és kereskedelmi tagozatokkal rendelkező modern, szakrendszerű műszaki főiskolává alakult át. ^^2/ Sz^ múj. la, hogy a harmincas évek közepén a Habsburg birodalom két legfontosabb mérnökképző intézménye is gyors fejlődésnek indult, sőt korábban még az Institutum Geometricum hallgatói létszámának - természetesen korántsem a bécsi, vagy a prágai intézettel azonos méretű - gyarapodásáról is beszámolhattunk. Mi magyarázza vajon a gazdasági fejlődés tényén kivül a mérnöki pálya iránti érdeklődés jól érzékelhető növekedését? Az I83O utáni esztendők nemcsak a politikában, de a kultúra és a tudomány számos területén is jelentős változásokat hoztak. 1831-ben végre megkezdte működését a Magyar Tudós Társaság, az Akadémia. Megélénkült az irodalmi és tudományos élet, új folyóiratok inditásával végre lehetőség nyilott a hazai tudományos eredmények szélesebb körű publikálására, nyilvános vitára bocsátására. Az új sajtótermékekben az ellenzéki reformerek is hallathatták hangjukat, s igy nagyobb lehetőségük lett - legalábbis a lapokat olvasók - véleményének befolyásolására. A korszak legnagyobb jelentőségű eseménye kétségtelenül a Tudományos Akadémia működésének megindulása volt. ^93/ Akadémia hat osztálya közül ekkor ugyan csak kettő foglalkozott a reál tudományokkal, a "Matematikai" és a "Természettudományi", de létesítésük igy is jelentős, mert végre nyilvánosan, mindenki előtt a tudósok sorába emelte a matematikust, a fizikust és a mérnököt is. Ha ennek tudományos körökben akkor már nem is volt jelentősége, annál nagyobb volt az ország közvéleménye előtt, amely bizony még ekkor sem érzett gyakran különbséget a mérnök
