Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- wo * magyaróvár! gazdasást Intézet

Az óvári mezőgazdasági szakiskola jellegében nagyonis hasonlított a Georgikonhoz, az intézet létrehozását kezdeményezők tekintetében azonban alaposan különbözött az előbbitől. А XXX. sz. elején az óvári uradalom már évtizedek óta "a tudományokat és művészeteket bőkezűen támogató" Albert Kázmér szász-tescheni herceg tulajdonában volt. 253/ Birtokainak igazgatására az 1810-es évek elején fogadta fel az ausztriai születésű Wittman Antalt, aki 1813-ban került Magyaróvárra, s nemsokára indítványozta az iskola felállítását. Amig tehát a Georgikon esetében a XVTII. sz. végi haladó nemesi mozgalom képviselője segítette elő a magyar szakoktatás fejlődését, addig ez utóbbi esetben olyan személyek kezdeményezéséről van szó, akiknek a magyarországi politikai mozgalmakhoz semmiféle közük sem volt, de akiket a parancsoló gazdasági szükségszerűség ugyanolyan lépések megtételére kényszeritett. Да óvári intézet létrehozása éppen ezért figyelemreméltó eseménye a. korszaknak.

Wittman 1813-ban Óváron a szinte már unalomig ismételt elmaradott magyarországi viszonyokkal ismerkedhetett meg. A birtokot a változatosság kedvéért itt a Lajta árvizei öntötték el időről-időre, Így elsőrendű feladatnak látszott a folyó szabályozása, de a Hanság mocsarainak lecsapolása is sokat lendíthetett volna az uradalom gazdálkodásán. д munkálatokhoz szükséges gazdasági és műszaki szakemberek viszont itt is hiányoztak. Az óvári szakiskola mint önálló, világi