Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 139 nem fejlődött tovább, így eredeti céljának, a mezőgazdasagl szakemberképzésnek is nehezen tudott eleget tenni. A reformkor vezető politikusai a hazai mezógazdasagi szakoktatás fejlesztésének útját, a műszakiéhoz hasonlóan, a nem magánjellegű, hanem állami irányítás alatt álló országos intézményben

látták. így foglalt állást Széchenyi István a harmincas évek 249/

végén, majd Kossuth Lajos 1844-ben, aki élesen elhatárolta magát a keszthelyihez hasonló magánjellegű szakoktatási intézményektől. Mint irta: "... országos szükség fedezésére irányzott intézetektől csak úgy remélhetünk némi biztossággal minden jót, ha felettük nem egyes alapítóknak, hanem az egyetemes nemzetnek figyelme s akarata őrködik." 25°/

А XIX. sz. első két évtizedében a szarvasi és a keszthelyi szakfőiskolákon kivül további újabb intézmények felállítására is sor került, Selmecbányán, a folyamatosan működő Bányászati Akadémiával összeköttetésben 1808-ban nyilt meg az Erdészeti Tanintézet, amely a szervezett hazai erdőmérnökképzés megindulását jelentette. 2^1/ A kormányzat 1846-ban szervezetileg is egyesítette a két oktatási intézményt, s ettől kezdve Selmecen már Bányászati és Erdészeti Akadémiáról beszélhetünk. 252/ д századforduló utáni fellendülés időszakának utolsó jelentős eredménye, ismét egy magánjellegű szakfőiskola létrehozása volt. 1818-ban nyitotta meg kapuit a magyaróvári gazdasági intézet.