Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

1. Előzmények az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum alapításáig

- 13 jénai univerzitáson folytatta tanulmányait. ' Mikoviny nevének emlitésével jutunk el az első olyan hazai oktatási intézményhez, amely már valóban a műszaki szakoktatás megindításának kezdetét jelenti.

14 /

A selmeci banyatisztképző iskola

A magyarországi ipari fejlődés színvonala a legtöbb iparágban nem haladta meg a céhkorlátok közé szorított kisipar szintjét. Fejlettebbeknek csupán a hazai természeti kincseket feltáró és azokat részben feldolgozó iparágak tekinthetők. I- lyenek elsősorban a különféle bányák, s a hozzájuk kapcsolódó olvasztók, üveghuták, stb.

Bár a szazad első felében Magyarország gazdasági kizsákmányolása még nem olyan jól szervezett formában történt, mint az 1750-es évek után, de a Habsburg abszolutizmus gazdaságpolitikája, illetve az örökös tartományok gazdasági érdeke ekkor is ugyanaz volt, mint később. Magyarországra szükség volt, mint gazdag nyersanyagbázisra, ezért a birodalomnak is érdeke volt például az évszázados hagyományokkal rendelkező hazai érc-, só- és később a szénbányászat támogatása. Különösen fontosak voltak a felvidéki nemesfém lelőhelyek. A bányák fejlesztéséhez egyre inkább szükség volt a magas szinvonalú műszaki ismeretekkel rendelkező szakemberekre.

Sz az igény hivta életre 1735-ben а III. Károly áltál felállított bányatisztképző iskolát. A Selmecbányái tanintézet